A második Trump-adminisztráció sokkhatása a tavalyi Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián felkészületlenül érte Európát. Mire jutottak egy évvel később? És mi a realitás?
Továbbra sem lehet tudni, hogy Magyarország megkaphatja-e az uniós védelmi fejlesztési alapból igényelt 16,2 milliárd eurót. Ha az Európai Parlamenten múlna, akkor ez az összeg zárolva maradna, döntést azonban a tagállamok hoznak az Európai Bizottság javaslata alapján. A külügyi főképviselő szavaiból arra lehet következtetni, hogy a korrupcióellenes intézkedések hiánya miatt ez a pénz zárolva marad. Az EP-ben ismét magyar-vita volt.
A SAFE programban összesen 19 ország nyújtott be finanszírozási igényt, izgulnivalója egyedül hazánknak van.
Az amerikai fenyegetést azzal igyekszik kimozogni a skandináv monarchia, hogy látványosan hangsúlyozzák: ők is képesek a stratégiailag kiemelten fontos sziget védelmére.
A NATO stratégiájában mindig meghatározó volt, hogy mennyi idő alatt tud felvonulni a szövetség keleti határán. Brüsszel Katonai Schengen néven mutatott be reformot a haditechnika mozgatásának útjában álló akadályok lebontására.
A várakozásokhoz képest nem sok váratlan esemény történt az elmúlt évek legvisszafogottabb NATO-csúcsán. A legfontosabb elem a védelmi kiadások emelése, de a szöveg cáfolja Trump tegnapi kijelentését. Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
A zajló hágai NATO-csúcs a védelmi kiadások jelentős növelését irányozza elő, ám –mint korábban Orbán megfogalmazta – az öt százalék tüdőn lövi a magyar gazdaságot. Az indokolt, de túlzott mértékű elvárás a sokadik vívmánya a washingtoni adminisztrációnak, ami szembemegy a magyar külpolitika vélt vagy valós érdekeivel. Az ECFR felméréséből az is kiderül, hogy hogy vélekednek a magyarok a hangsúlyos külpolitikai ügyekről.
A felek a védelmi kiadások növelésére szólították fel a NATO-tagállamokat.
A katonai beszerzések is megsínylik a gazdasági nehézségeket Magyarországon: 2022 óta tizedakkora arányban adott le megrendelést a kormány, mint az előző ciklusban a nemzetközi fegyverkereskedelmi mutatók alapján. Lenne még mit venni, de a pénz a korábbi szerződések teljesítésére megy. Arra azért jut energia, hogy a védelmi iparban kulcsszerepbe emelt N7 Holdingnál privatizációs előkészületekbe kezdjenek.
Friedrich Merznek sikerült egyezségre jutnia a Zöldekkel, megnyithatja az utat akár 1000 milliárd eurós új védelmi és infrastrukturális beruházások előtt.
Jelenleg a GDP 3,45 százalékát költik védelemre.
2014-ben az európai NATO-országok vezetői fogadalmat tettek, hogy tíz éven belül elkezdenek érdemben költeni a haderőikre. Az akkor vállalt legalább kétszázalékos GDP-aránytól még most is többen elmaradnak, miközben már készítik elő a még magasabb elvárást.
Mark Rutte, a NATO főtitkára szerint át kell térni a háborús gondolkodásmódra.
Az Ukrajna orosz megtámadása nyomán a kontinensre tavaly visszatért háború miatt olyan fegyverkezési verseny bontakozott ki, amiből Magyarország alaposan kiveszi a részét.
Rekordarányban költi a pénzt fegyverekre a kormány. Az épülő magyar hadiipart egyelőre csak a saját hadsereg fejlesztésére szánják, az exportot ugyanis blokkolja a kapacitáshiány és a kormány „békepártiként” kommunikált álláspontja.
Brüsszelben találkoztak a NATO védelmi miniszterei. A kétnapos csúcs első napjának fókusza Ukrajna támogatása és az ehhez szükséges források biztosítása volt. A miniszterek egyetértenek abban, hogy kiemelt a folyamatosan változó ukrán igények kiszolgálása, és a kiképzési programok is fontosak lehetnek Ukrajna ellentámadásának sikerében.
Átnéztük a 2024-es költségvetés részletesebb számait, így kiderült, hogy a kórházakra, az egyetemekre és a honvédelemre szánt keretet látványosan megemelte a kormány, az általános- és középiskolákra és a háziorvosokra viszont alig jut több pénz, mint idén, ha beleszámoljuk azt is, hogy az infláció mennyivel értékteleníti el az összegeket.
Ami Európa távoli sarkaiban történik, az hatni fog egész Európára – figyelmeztet a BBC elemzése.
A NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából rendeztek Londonban csúcstalálkozót. Trump szerint az Egyesült Államok és Oroszország új megállapodást szeretne az atomfegyverekről.
Már Amerikai kilépése a NATO-ból is felmerült. A csúcs válságtanácskozásba fordult. Az amerikai elnök éles bírálata nyomán a tagállamok úgy tűnik, készek védelmi kiadásokra költeni GDP-jük több mint 2 százalékát.
