Személyes, illetve ideológiai az ellentét Donald Trump és Gustavo Petro között. A két ország között intézményi szinten kitűnő a kapcsolat, a konfliktus a két elnök között van – mondta Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára a HVG-nek.
Miután Venezuelát lebombázta, illetve Nicolás Maduro elnököt a feleségével együtt Amerikába hurcoltatta, Trump a kolumbiai elnököt katonai fellépéssel fenyegette meg. Azt mondta az Air Force One fedélzetén, hogy „Kolumbia is nagyon beteg, egy beteg ember irányítja, aki szeret kokaint gyártani és eladni az Egyesült Államokba, de már nem sokáig fogja ezt csinálni”. Arra az újságírói kérdésre, hogy az Egyesült Államok Kolumbia ellen is indíthat-e egy, a venezuelaihoz hasonló katonai műveletet, az amerikai elnök azt felelte, hogy „jól hangzik”, és neki tetszik az ötlet.
Válaszul Petro illegitimnek nevezte, hogy az amerikai elnök megfenyegette a hazáját, és határozott választ helyezett kilátásba arra az esetre, ha az amerikai erők őt is őrizetbe akarnák venni Nicolás Maduro venezuelai elnökhöz hasonlóan. Saját gerillamúltjára utalva Petro azt írta: bár katonaként sosem szolgált, és az 1989-es békemegállapodás után megesküdött, hogy sosem fog fegyvert újra, ezt most – hazája érdekében – mégis kész lenne újra megtenni.
Kedd este Rosa Villavicencio kolumbiai külügyminiszter is egyértelműen fogalmazott, azt mondta, hadseregük szembeszáll egy esetleges amerikai invázióval. De mennyi az esélye, hogy ez valóban megtörténjen?
