A rendszer ellenségéből a rendszer élére állt Kolumbiában a radikális baloldali programot meghirdető Gustavo Petro.
Aureliano – honfitársa, a Nobel-díjas kolumbiai író, Gabriel García Márquez Száz év magány című regényéből kölcsönözve ezt a nevet használta az 1970-es években, az M-19 gerillaszervezet tagjaként Gustavo Francisco Petro Urrego, a dél-amerikai állam történetének első baloldali elnöke. A 62 éves, vasárnap megválasztott Petro a baloldaliságát hazulról hozta,
a szülei csodálták a kubai forradalmat.
Anyja még pártaktivista is volt, tanár apja pedig megsiratta Che Guevara halálát.
A karib-tengeri partvidékhez közeli Ciénaga de Oro kisvárosban született, ahová dédnagyapja az 1870-es években Dél-Olaszországból emigrált, így Petro olasz állampolgár is. Miután a szülei Bogotába költöztek, a kisgyerekkorát a fővárosban töltötte. Középiskolába azonban már Zipaquirá kisvárosban járt, ugyanoda, ahová annak idején García Márquez.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A könyvben kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
A hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.
