A félhomály is vakít, a suttogás kiabálás, és a lüktető fejfájástól hányni lenne kedved – így érez az, akinek migrénes rohama van. Egy friss felmérés szerint Magyarországon a lakosság mintegy nyolcadát, 1,2 millió embert érint a migrén. Rozgonyi Renáta neurológus, a PTE KK Neurológiai Klinika egyetemi tanársegédje ugyanakkor azt is kiemeli, hogy
a migrénesek nagy százalékának nincs megfelelő diagnózisa, egyszerű „fejfájásnak” gondolják, amit átélnek.
A szegedi és a pécsi egyetem kutatóinak kérdőíves módszerek és fejfájásregiszter alapján végzett vizsgálatai szerint Magyarországon az éves előfordulási gyakoriság 9,6–13,4 százalék között alakult a teljes népességben. Ez nem tér el a nemzetközi átlagtól. Az viszont már igen, hogy a magyar migrénes betegek közül csupán minden harmadik részesül valamilyen gyógyszeres terápiában. Hogy az érintettek nagyobb része miért nem fordul szakemberhez, azt Rozgonyi Renáta nem tudja pontosan megmondani. Szerinte talán ugyanazért nem mennek „fejfájással” rögtön orvoshoz, mint amiért sokszor azt is évekig hallgatják, ha a társuk horkol, nem vesz levegőt, pedig lehet, hogy súlyos alvási apnoéja van. Vagy talán azért, „mert a betegségek megelőzése, edukációja még mindig nem megfelelő” – teszi hozzá.
https://hvg.hu/360/20260108_szurovizsgalatok-felelem-peto-dorina-pszichologus
A nemzetközi felmérések szerint a közép-európai régióban egyre több migrénes esetet diagnosztizálnak. Ennek okai között szerepel a fokozott munkavégzési stressz, az urbanizáció, de valószínűleg a jobb diagnosztikai gyakorlatnak, valamint a társadalmi tudatosság növekedésének is része van az ismert esetek számának emelkedésében – véli a szakember.
A migrén diagnózisát a háziorvos is felállíthatja. Az első lépés mindig a beteg kórtörténetének felvétele és a tünetek részletes kikérdezése: súlyosság, gyakoriság, időtartam, kiváltó vagy súlyosbító tényezők – ismerteti Rozgonyi a saját gyakorlatukat. Ez a legnehezebb, de a diagnózis felállítása szempontjából a legfontosabb is. Ebben a migrénspecifikus kérdőívek és fejfájásnapló segíthetnek. A kórtörténetet belgyógyászati és neurológiai, szükség esetén laboratóriumi és szemészeti vizsgálattal egészítik ki.
A leggyakoribb forma az aura nélküli migrén, ez a diagnózis akkor állítható fel, ha havonta legalább öt, egyenként legalább 4–72 óráig tartó fejfájásepizód jelentkezik,
az alábbiak közül legalább két jellegzetességgel: egyoldali lokalizáció, lüktető jelleg, közepes vagy súlyos intenzitás, és a normál fizikai aktivitás során fokozódik a fájdalom intenzitása. A rohamhoz hányinger, hányás és/vagy fény- és hangkerülés is társul.
A migrén nem csak az egyének szintjén okoz problémákat.
