Ördögi kör: a háború súlyosbítja a klímaválságot, a klímaválságtól pedig háborúk robbanhatnak ki

A háborúzás soha nem lesz klímasemleges. A fegyveres konfliktusok súlyosan károsítják a környezetet is, a klímaváltozás viszont indukálja a konfliktusokat. Interjú Kovács Erikkel, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával.

A cikk a Fenntartható fejlődés 2026 című magazinban jelent meg először. A kiadványnak a hvg360-on megjelent cikkeit itt találja. A magazin itt rendelhető meg.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának bő öt százalékáért világszerte a katonai szféra felelős. Mi mi számít bele ebbe?

Hivatalos számok nincsenek, mert a legtöbb ország titkolja, de jellemzően 5,5–5,8 százalék közé teszik a védelmi szektor kibocsátását. Az üvegházhatású gázok (ühg) mellett vannak légszennyező gázok, ott a globális kibocsátás 20 százaléka kötődik háborúkhoz, hadgyakorlatokhoz és fegyveres konfliktusokhoz.

 Kik a legnagyobb kibocsátók?

Az USA katonai eredetű ühg-kibocsátása évente körülbelül 60 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű. Ez annyi, mint a 150 legkisebb ország haderejének összesített értéke, vagy Spanyolország teljes éves kibocsátása. A második Kína 55–58 millió tonnával. Oroszországból nincsenek hivatalos adatok, a becslések 50 millió tonna feletti szinttel kalkulálnak.

Ez a három nagy ország körülbelül annyit bocsát ki, mint az összes többi állam hadereje együttvéve.

Akadnak olyan országok is – például Észak-Korea –, amelyek környezetvédelmi előírásairól nem tudunk semmit, ezek feltételezhetően jelentősen eltérnek a nyugati normáktól vagy nem is léteznek.

Ha a klímaegyezményekbe nem is kerültek be a haderők, de több ország és a NATO is megfogalmazott klímacélokat.

Ezek nagyon szép dolgok – papíron.

Hozzászólások