A Bóka János vezette Európai Uniós Ügyek Minisztériuma szerdán egy 11 oldalas jelentésben számolt be Ukrajna finanszírozásával kapcsolatos eddig történésekről és a várható fejleményekről.
Brüsszel gyakorlatilag féktelen, felső korlát nélküli további finanszírozást tervez a háborúnak és Ukrajnának a következő évekre, amelyet a tagállamok támogatásainak csökkentéséből, közös hitelfelvételből és pénzbehajtásból kíván megvalósítani
– ez a jelentés üzenete, amelyet hat részre lehet osztani.
Az uniós intézmények Ukrajna-támogató nyilatkozatainak kivonata;
az Európai Tanács álláspontja Ukrajna támogatásáról 2025-ben, amelyeket Magyarország nem fogadott el;
az Ukrajnának eddigi nyújtott támogatás, illetve azok, amelyekről már döntés született;
a következő hétéves költségvetésben tervezett támogatás;
az újabb, 800 milliárd eurós ukrán igény;
az előbbihez szükséges fedezet, ide értve a Magyarország megsarcolására vonatkozó brüsszeli terveket.
Összességében elmondhatjuk, hogy az első három pontban tényszerű a jelentés, vagyis a múltat sikerült pontosan rekonstruálni. Azonban a 2. ponthoz meg kell jegyeznünk, hogy hasonló tartalmú nyilatkozatokba 2024-ben még beleegyezett Orbán Viktor. Ott van mindjárt 2024. február 1-je, amikor 50 milliárd eurós ukrán hitelre adta áldását a magyar kormányfő is.
Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy partnerekkel együtt stabil, kiszámítható és fenntartható pénzügyi támogatást kell biztosítani Ukrajna számára a 2024–2027 közötti időszakra
– mondta akkor Orbán Viktor is. A lendület kitartott egész évben, a december 19-i állam- és kormányfői csúcstalálkozón a 27 vezető a következőket deklarálta:
megerősíti Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának folyamatos támogatását…, és megerősíti az Európai Unió rendíthetetlen elkötelezettségét amellett, hogy folyamatos politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtson Ukrajnának és népének, ameddig csak szükséges, és olyan intenzitással, ahogyan szükséges.
2025-ben azonban már új szelek fújtak, a tagállamok rendre 26-os körben fogalmazták meg az orosz–ukrán háború értékelésével kapcsolatos véleményüket és jelölték ki a követendő irányt. Visszatérve a Bóka-jelentéshez: a 4. pontban, a következő költségvetési ciklus kapcsán már vastagon fog a magyar kormány ácsceruzája.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Tanács brüsszeli ülésén 2025 decemberében
AFP / John Thys
Míg a javaslatban a közel 2000 milliárd eurós költségvetésből 100 milliárdos előirányzat szerepel Ukrajna mellett, a magyar álláspont szerint ez akár 360 milliárdra is emelhető. Korábban az EP-ben egy szakbizottsági vitában Deutsch Tamás fideszes képviselő kérte számon Pjotr Serafin költségvetési biztost, hogy miért akarják a következő büdzsé 20 százalékát (ami tehát közel van ehhez a 360 milliárd euróhoz) az ukránoknak adni. Serafin akkor azt mondta, hogy „szeretném megérteni azt, hogy ön hogyan gondolkodik”, majd kifejtette, hogy a 100 milliárd az 5 százalék, nem pedig húsz. De úgy tűnik, a húszas szám nem akar kikopni.
A minisztériumi jelentés 4. pontjától tehát átléptünk a feltételezések világába. Innentől mi is váltsunk tempót, és idézzük a miniszterelnököt:
