A hét védelmi kérdése: mit tehet az EU és a NATO, hogy leállítsa a Grönlandot követelő Trump elnököt?
Hetek óta ismételgeti Donald Trump amerikai elnök, hogy igényt tart a Dániához tartozó Grönlandra. Szerinte ha a világ legnagyobb szigete nem tartozik az USA-hoz, akkor azt az oroszok vagy a kínaiak foglalják el. „Nem akarom, hogy Oroszország vagy Kína a szomszédunk legyen” – magyarázta Trump
szemmel láthatóan megfeledkezve arról, hogy a nyugati parton lévő Alaszkából jó időben átlátni a négy kilométerre lévő Oroszországba.
Az sem igaz egyébként, hogy kínai és orosz hadihajók cirkálnak folyamatosan Grönland körül. Miközben Trump arról beszél, hogy Grönlandot a jelenlegi körülmények között nem lehet megvédeni egy orosz támadástól, éppen az USA volt az, amely az utóbbi évtizedekben sorra bezárta grönlandi támaszpontjait, mindössze egyet hagyott meg. A legfontosabb kérdés az, mit tehet az EU és a NATO annak érdekében, hogy eltántorítsa a Venezuela elleni támadás sikerétől egy kicsit megrészegült amerikai elnököt az egyébként is viharos történelmet megélt Grönland lerohanásától. A lehetséges lépéseket a The Guardian gyűjtötte össze.
Az 1951-ben aláírt és 2004-ben módosított USA-Dánia védelmi szerződés értelmében lehetséges az amerikai katonai jelenlét látványos megnövelése. Emellett az NATO-tagállamok a tervek szerint megnövelhetik a sarkvidéki területek védelmére fordított összegeket. Példaként szolgálhat az, ahogy a NATO a Baltic Sentry programban járőrözéssel és a katonai jelenlét megerősítésével igyekszik szavatolni a balti országok biztonságát.
Az EU kilátásba helyezhet komoly pénzügyi szankciókat is az USA ellen, az európai államok pedig elrendelhetik az Európában lévő amerikai támaszpontok lezárását. Ettől már nem lesz rosszabb a helyzet, hiszen, ha az USA megtámadja Grönlandot, akkor már úgyis vége az észak-atlanti szövetségnek. Közben az is igaz, hogy a gazdasági szankciók bevezetésének esélyét csökkenti, hogy az európai országok igencsak függenek az amerikai technológiai vállalatoktól, így az esetleges ellenszankciók is nagyot ütnének.
Egy másik, hosszabb távú lehetőség szerint az EU jelentős összegeket fektethet Grönland fejlesztésébe. Már az asztalon van egy olyan terv, amely szerint Brüsszel megduplázná a Dánia által évente adott költségvetés-kiegészítést. A többi lehetséges válaszlépés után a Guardian cikke ugyanakkor megjegyzi: senki sem hiszi Európában, hogy kívánatos vagy megnyerhető lenne egy USA és Európa közötti háború.
„Grönland nem eladó” feliratú póló Nuukban, Grönland fővárosában
Alessandro Rampazzo / AFP
https://youtu.be/SudE2xXfUc0
