A fagymentes telek után meglepő fordulatként klasszikus téli időjárást hoztak 2026 első napjai ez pedig nemcsak a közlekedésben, de a háztáji kertekben is krízissel (bár operatív törzs nélkül) járt együtt. A szélsőségesen meleg, száraz nyarak miatt ugyanis egyre népszerűbbek itthon az olyan mediterrán növények, mint az olajfa, gránátalma, vagy a kopasz barackba oltott ringlóra emlékeztető khaki vagy datolyaszilva. Ezeknél pedig – különösen fiatal korban – csak garázsba mentve, esetleg légáteresztő ponyvás takarással, szalmakupacolással kerülhetők el ilyenkor a fagy okozta fizikai sérülések.
Mi a fagy és hogyan javítja a talajszerkezetet?
De mi is a fagy? Ahogy arról a tavaszi fagyvédelmi tippeket bemutató korábbi írásunkban szó esett, fagyhatás akkor keletkezik, amikor a hőmérséklet tartósan a víz fagyáspontja alá csökken. A szilárd halmazállapotot felvevő folyadék ilyenkor kitágul, ami szerencsétlenebb esetben szétszakítja a növényi sejtek membránjait, roncsolva ezzel a szövetek szerkezetét.
https://hvg.hu/360/20250421_Kerti-novenyek-tavaszi-fagyvedelme-10-bizonyitott-megoldas
A fagynak időjárás és növényi élettan szempontjából is több típusa létezik. A köznyelvben a drámaiság miatt a fagyos napok kifejezést tartják nagyobb sorscsapásnak, pedig a meteorológia berkeiben a hideg nap kifejezés az, ami tartósabb hidegre vonatkozik. Definíciója szerint a hideg nap során a napi középhőmérséklet egyenlő vagy alacsonyabb, mint nulla Celsius-fok, míg fagyos nap esetében a minimum hőmérséklet esik fagypont alá. A hideg napok esetében ezért jellemzően nappal sem melegszik fel komolyabban a környező légoszlop, míg fagyos napokon az éjszakai vagy hajnali fagy után nappal akár plusz 5-10 Celsius fokig is felkúszhat a hőmérő higanyszála.
A probléma természete ugyan azonos – a megszilárduló folyadék kitágul –, de számos eltérő típusát különíthetjük el a fagyhatásnak a kerti növényeknél. Az elfagyás esetében a hosszas fagypont alatti hőmérséklet miatt jégkristályok keletkeznek a sejtekben vagy a sejtek között, ami szétszakítja, ezzel károsítja a szöveteket.
https://hvg.hu/360/20260116_mezogazdasag-hohelyzet-fagy-vizkeszlet
A felfagyás a talajon keresztül éri el a növényeket – talajszerkezetet érintő károsodás, ahol a talajban lévő víz tágulása jelenti a problémát. A fagyás alatti térfogat-növekedés, majd az olvadás utáni csökkenés miatt ellentétes irányú erők hatnak a gyökerekre, amelyek így kiemelkednek vagy megszakadnak a váltakozások következtében.
A kifagyás definícióját akkor használjuk, ha az erős, tartós téli hideg miatt egy növény vagy növényállomány például a hőszigetelést biztosító hótakaró hiánya miatt nem bírja tovább az erős hideghatást és teljesen kipusztul, míg a ráfagyás esetében a hajtásokra vagy az örökzöldek levélzetére rakódott jégréteg okoz mechanikai sérüléseket (töri meg azokat), vagy épp megfojtja, gyakorlatilag kiéhezteti a növényt, gátolva a gázcserenyílások vagy a fotoszintézis működését.
Az oxigénhiányhoz kapcsolódik a kipállás jelensége is, bár ekkor nem a hidegtől, hanem a hó alatti levegőtlen nedves környezet miatt éri károsodás növényeinket, gyorsabban elindítva a sárgulás, rothadás vagy penészedés folyamatait.
A talajban található víz megfagyása azonban hozhat magával előnyöket is, ráadásul ezek kiindulópontja lehet ugyanaz, mint a károsodásoké.
Gyümölcsfák árnyéka a hóban
AFP / DPA / Jan Woitas
