„Mentőövet egy fuldoklónak dobsz. Talán a fuldoklást kellett volna megelőzni” – Vendéglátókat kérdeztünk a kormány 5+1 pontos csomagjáról

A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által bejelentett, a vendéglátóipari egységeket célzó mentőcsomag az elmúlt napokban látványos hullámokat kavart a közösségi médiában, és a szakmai körökben egyaránt. Miközben abban viszonylagos konszenzus alakult ki, hogy az intézkedések érdemi könnyebbséget hozhatnak az éttermek számára, sokakban felmerült a kérdés, hogy ezek az intézkedések valóban a szükséges irányba mutatnak-e, vagy már túl későn érkeztek ahhoz, hogy érdemi változást hozzanak. Mit old meg a csomag, mit nem, és miről tereli el a figyelmet? A tervezetet a szakma képviselőivel elemeztük.

Épphogy elindult az új év, egyre érkeznek a hírek az egyre fájóbb étterembezárásokról. A hullám szomorú, de nem meglepő: a hazai vendéglátás a Covid-válság óta tartó strukturális gödörben mozog. Az eltelt években olyan mértékű költségnövekedés sújtotta a szektort – energia, alapanyag, bérköltség, bérleti díjak –, amelyet puszta áremeléssel nem lehetett kompenzálni. És a vendégek is elmaradtak, aminek okai részben a turisztikai összetétel átalakulásában, részben pedig abban keresendők, hogy a magyar fogyasztók számottevő része egyszerűen nem tudja megfizetni az éttermi szolgáltatásokat – pláne nem rendszeres jelleggel.

A probléma nem új, a kormány mégis most döntött úgy: megpróbál segítséget nyújtani az ágazatnak, amely – magába foglalva a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást – összesen mintegy 441 000 főt foglalkoztat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint.

https://hvg.hu/kkv/20260121_nagy-marton-ettermek-ngm-akcioterv

„A jelenlegi helyzetben minden beavatkozásnak van jelentősége, minden segítség jól jön” – mondja Nemesvölgyi Attila, a Babka, a Babka deli és a Fény utcai piacon található Vineta tulajdonosa. A szakember ugyanakkor emlékeztet: „A pandémia idején a szakma több szereplőjével közösen kidolgoztunk egy revitalizációs javaslatcsomagot, amelyet széles körben támogattak a kisebb vendéglátóipari egységek és családi vállalkozások. A dokumentumot hivatalos úton is eljuttattuk a döntéshozókhoz, ám akkor nem érkezett rá érdemi visszajelzés. Most viszont érdekes módon több, akkor megfogalmazott szakmai pont visszaköszön az új intézkedéscsomagban. Ez arra utal, hogy a kormányzat felismerte: a vendéglátás strukturális problémái valósak, és célzott eszközökkel kezelhetők, még ha a beavatkozás időzítése és terjedelme továbbra is vita tárgyát képezi.”

Vendéglátás vendég nélkül?

A hazai vendéglátóipar szereplői szerint a szektor aktuális nehézségeit nem lehet csupán rövid távú sokkokként értelmezni: a likviditási problémák tartós keresleti és költségoldali feszültségek eredményei. Ebben a kontextusban vizsgálva a kormányzat által bevezetett mentőcsomagot, jól látszik, hogy az intézkedések gyakorlatilag teljes mértékben a kínálati oldalra fókuszálnak: bérköltségek optimalizálása, adókedvezmények, kedvezményes hitelek, adminisztrációs könnyítések, és a szektor fehérítése.

Reviczky Zsolt

Nem kezeli azonban a másik problémát, amire Lizsicsár Miklós, a több mint egy évtizede üzemelő St. Andrea étterem tulajdonosa hívja fel a figyelmet: a mai vendéglátás valójában vendégkutató tevékenység. Úgy látja,

a hazai vendéglátóipar problémái nem a szakma teljesítményéből adódnak, hanem a fizetőképes, kiszámítható kereslet hiányából.

A középosztály fogyasztása visszaesett, az étterembe járás sokak számára luxuskiadás lett, miközben a turisták költése is koncentráltabb, szelektívebb. Ezek a folyamatok azt eredményezik, hogy a kínálati oldal támogatása – bármennyire kedvező is – nem tereli vissza automatikusan a vendégeket, és a szektor bevételei továbbra is nyomás alatt maradnak.

Hozzászólások