Ha a betéti társaság természetes személy tagja megbízási jogviszonyban ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül [2019. évi CXXII. törvény (Tbj.)]. Ez alól akkor van kivétel, ha a tag tagsági jogviszonyban is tevékenykedik, mert ez esetben olyan többes jogviszony jön létre, amelyben a tagsági jogviszony alapozza meg a társas vállalkozói jogviszonyt, míg az ügyvezetésre a Tbj. 6. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
Mit is jelent ez?
Az ügyvezetés vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban látható el a polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint. Ha a tag megbízásban csak ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül.
Ha ez az ügyvezető egyidejűleg a társaságban személyesen is közreműködik, azaz tagsági jogviszony keretében tevékenykedik, akkor két jogviszonya áll fenn. Az egyik jogviszony a személyes közreműködésre épülő társas vállalkozói jogviszony, amely megalapozza, hogy az úgynevezett minimális alapok után a tb-közterheket fizesse. A másik jogviszony a megbízásban tagként ellátott ügyvezetés, amely a tag tagsági jogviszonyban folytatott személyes közreműködésére tekintettel már nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak.
A kérdéses esetben az ügyvezetői jogviszonyra a Tbj. 6. § (2) bekezdésének a szabályát kell alkalmazni, azaz akkor lesz biztosított ügyvezetőként, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.
Mindezek alapján a szolgálati járandóságban részesülő személynek a társas vállalkozói jogviszonyában meg kell fizetnie a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum alapján. Ha a jövedelme ennél magasabb, akkor ez a jövedelem lesz a társadalombiztosítási járulék alapja.
A Tbj. 6. § (2) bekezdése alapján az ügyvezető megbízásban akkor lesz biztosított, ha díjazásban részesül, és a járulékalapot képező megbízási díja eléri vagy meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát.
Biztosítási jogviszony esetében a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezetőnek meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot.
Mi változik a nyugdíjazás után?
Ha a kérdésben szereplő személy saját jogú nyugdíjas lesz, akkor bármilyen biztosítási jogviszonyban is tevékenykedik, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, és társadalombiztosítási járulékot nem fizet.
