A Benes-dekrétumok nem történelmi relikviák, hanem ma is működő jogi eszközök. Ezt erősítette meg a Dunaszerdahelyen a napokban megrendezett szakmai konferencia, ahol jogászok és jogvédők részletesen bemutatták: Szlovákiában a kollektív bűnösség elvére hivatkozva ma is zajlanak vagyonelkobzások, bírósági és közigazgatási eljárások. A dekrétumok kritikájának kriminalizálása nem lezárta, hanem láthatóbbá tette ezt a gyakorlatot, és nemzetközi figyelmet irányított egy olyan problémára, amely korábban nagyrészt a szakmai nyilvánosság keretei között maradt.
A jogi tények nyilvánossá válása ellenére a magyar kormány hosszú ideig nem szólalt meg érdemben az ügy politikai következményeiről. A hallgatást végül a két héttel ezelőtti kormányinfón törte meg Gulyás Gergely, amikor úgy fogalmazott: „Nem az a kérdés, hogy Szlovákia Felvidék-e, hanem az, hogy Szlovákia Európa része-e.” A kijelentés látszólag elvi állásfoglalás volt, valójában azonban egy késve érkező reakció: válasz Magyar Péter nyílt levelére, amely a Benes-dekrétumok kritikáját kriminalizáló szlovák jogszabály-módosítás visszavonását kérte Robert Ficótól. A levélre Fico helyett a szlovák államfő, Peter Pellegrini reagált, érdemi válasz helyett azonban mindössze a „felvidéki” kifejezés használatát állította pellengérre.
https://hvg.hu/itthon/20260106_magyar-peter-nyilt-level-robert-fico-szlovakia-benes-dekretumok-jogszabaly-modositas
Noha az elmúlt hetekben a kormány és a hozzá köthető szereplők igyekeztek kritikusabb hangot megütni Szlovákiával szemben, a nyílt konfliktust továbbra sem vállalják Ficóval. Ez pontosan illeszkedik abba a külpolitikai mintázatba, amely évek óta meghatározza a Fidesz működését: a külhoni magyar közösségek ügye rendszerint másodlagos, míg a „szuverenista” szövetségesek elsődlegesek, az ezekkel való konfliktuskerülés pedig tudatos stratégia. Ezúttal azonban történt valami, ami korábban nem: egy ellenzéki szereplő már a kezdetektől ráállt az ügyre, és kommunikációs értelemben átvette a kezdeményezést a kormánypárttól.
