Trump után nem tér vissza a régi demokrácia – így szól Francis Fukuyama legújabb jövendölése. Egyetért vele?
Ha leváltjuk Orbán Viktort vagy Donald Trumpot, akkor a történelem kereke visszatér a régi kerékvágásba – reménykednek még ma is sokan. De
hiába röhögcsélnek a liberálisok minden európai parlamenti választás után, hogy most sem lett populista áttörés, valami mégiscsak történik, amivel érdemes volna számot vetni.
A nyugati féltekén Orbán hatalomra kerülése ennek volt az első jele, de mondhatnám Trump első elnökségét, a Brexitet, a Németországban a migránsválság által felemelt AfD-t, az olasz Meloninak vagy a lengyel Kaczynski pártjának a hatalomra kerülését, a cseh Babis megválasztását, majd tavalyi visszatérését a négy év kudarcos liberális restauráció után, az Osztrák Szabadságpárt előretörését vagy azt, hogy Romániában nyert ugyan a liberális Nicusor Dan, de azóta is erősödik a szélsőjobboldal...
Egyrészt ahol visszajöttek a mainstream erői, ott sem szűnt meg az illiberális kihívás, sőt vissza is jött vagy jöhet még. Másrészt nem lehet ezt csupán kínálati piaci problémának tekinteni, mint Nyugat-Európában szeretik tenni, mondván: a populista pártok népszerűségének az okai a pártok maguk, ők ásnák alá a liberális demokráciát, az ő ajánlatuk teremtené meg a problémát.
E helyett a struccpolitika helyett számot kéne vetni valami kellemetlennel: azzal, hogy láthatóan van társadalmi igény az ő válaszaikra. Vagy úgy is mondhatjuk: egyre több ember úgy érzi, a régi elitek nem képviselik őket, nem az ő nyelvükön beszélnek, nem hallják meg a problémáikat.
Kováts Eszter germanisztikát, romanisztikát, szociológiát és politikatudományt tanult. 2009 és 2019 között a budapesti Friedrich-Ebert-Stiftung kelet-közép-európai nemek egyenlősége programjáért felelt. 2022-ben szerezte meg politikatudományi doktorátusát, ösztöndíjjal a berlini Humboldt Egyetemen tanult. Most a Bécsi Egyetem kutatója. 2022-ben jelent meg a könyve Genderőrületek Németországban és Magyarországon címmel.
Kováts Eszter politológus
Fazekas István
Az is egy gyakran emlegetett toposz, hogy a populisták nem tudnak kormányozni, és hatalomra kerülve elvarázstalanodnak. Ez még a Szabadságpártra sem teljesen igaz, mert 2019-ben az Ibiza-ügy miatt belebukott ugyan az országos politikába, de azóta megint visszaerősödött, egy éve fölényesen vezet a felmérésekben, és kilencből öt tartományban hatalmon van.
A problémára való süketségre nagyon jellemző, hogy Mark Carney kanadai miniszterelnök davosi beszédét is sikerült sokaknak teljesen félreérteniük.
