„Majd ha lesz időm és pénzem” – mikor érdemes elkezdeni segíteni?

Sokan mondjuk: „Majd ha többet keresek, akkor adok.” Vagy: „Ha egyszer kevesebb lesz a dolgom, elmegyek önkénteskedni.” Így halogatjuk a segítést, miközben az évek múlnak – és a „majd” soha nem jön el. Hajlamosak vagyunk hinni, hogy a jövő könnyebb lesz – több időnk, energiánk, pénzünk lesz. A valóság viszont az, hogy mindig lesz valami más elfoglaltság. Így aztán az alkalmas pillanat soha nem érkezik el.

Kutatások szerint rendszeresen túlbecsüljük a jövőbeli erőforrásainkat. A halogatás ilyenkor önmagát erősítő spirállá válik. Piers Steel motivációs képlete is azt mutatja: ha nincs közeli határidő – csak a „majd egyszer” – a motiváció gyorsan elpárolog.

Így lesz a sok jó szándékból soha meg nem valósuló tett.

A halogatás ráadásul csökkenti a segítség értékét is: egy ma adott támogatás sokkal többet ér, mint ugyanaz évekkel később, akár az infláció, akár a problémák súlyosbodása miatt. Ami ma tíz gyerek étkezésére elég, az két év múlva talán csak ötnek segít. Ami ma még könnyen orvosolható, holnapra drágábbá, nehezebben kezelhetővé válik.

Puszta üzleti logika ez: egy korai beavatkozás többszörösen megtérül, míg a késlekedés költségei exponenciálisan nőnek. Egy ösztöndíj, ami ma megakadályozza, hogy valaki lemorzsolódjon az iskolából, hosszú távon adófizetőt és aktív állampolgárt teremt. Ha ezt elmulasztjuk, később sokszoros árat fizetünk szociális segélyben, egészségügyi ellátásban, kiesett munkaerőben.

A halogatás olyan, mint amikor a tetőt nem javítjuk meg az első repedésnél, hanem megvárjuk, míg beázik a ház.

Az ellenszer sokszor nem egy nagy döntés, hanem egy kis lépés: apró adomány, tíz perc önkéntesség, egy telefonhívás. Ha egyszer megtesszük, könnyebb továbblépni. A kis gesztusok összeadódva óriási erővé válhatnak. Egyetlen délutánnyi önkénteskedés kevésnek tűnhet, de ha sokan csatlakoznak, valódi változást hozhat. A világ nem egyetlen nagy tettől, hanem sok apró közös lépéstől mozdul előre.

Mit tehetünk ma?

• Lépjünk most! Ne várjunk a „majd egyszer”-re.

• Gondoljunk a hatásra – a ma adott segítség többszörösen értékesebb.

• Kezdjük kicsiben! Egy apró gesztus is lehet belépő egy nagyobb változáshoz.

A legkisebb tett is, ha időben érkezik, életeket változtathat. És ha mindannyian megtesszük a magunk részét, abból valódi közösségi erő születik.

Céges szempontból – az IFUA Nonprofit Partner szakértői ajánlása // Mérhető hatás, mérhető nyereség: Hogyan számolható ki egy társadalmi projekt ROI-ja?
Az üzleti szférában a vállalati működés szinte minden területére létezik valamilyen mérőszám – a nonprofit világban a profit helyett a társadalmi és környezeti célok teljesülése számít. A társadalmi hatásmérés azt mutatja meg, milyen változást hoz egy program a kedvezményezettek életében.

Az egyik legnépszerűbb társadalmi hatásmérési módszertan a Social Return on Investment (SROI, társadalmi megtérülés). Alapja az üzleti szférában használt ROI (Return on Investment), amely a pénzügyi megtérülést százalékosan kifejező indikátor. Az SROI a befektetett erőforrásokat veti össze a társadalmi, környezeti és gazdasági hasznokkal (például elkerült károk, megspórolt kiadások, pótlólagos bevételek), mindezt pénzben kifejezve. Így kiderül, hogy egységnyi befektetés hányszoros társadalmi hasznot teremt.

Vállalatok társadalmi és környezeti hatásainak megragadására, CSR kezdeményezéseinek felmérésére is kiválóan értelmezhető az SROI. Támogatja különböző programok finanszírozását, erőforrásra vonatkozó döntések meghozatalát, a társadalmi cél előtérbe helyezését. Pénzben kifejezve ráadásul könnyen érthető az üzleti szereplők számára – megfelelő kontextussal kiegészítve értékes eszköz lehet.

Nyitókép: AFP / DPA / Oliver Berg

Tetszik, amit olvasol?

Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják a gazdaság vagy a menedzsment területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje.

Hozzászólások