Egy ceruzacsonkért két ebédet kellett adni ott, ahol az elerőtlenedettek óhatatlanul a gázkamrába kerültek. Galló Olga mégis belement az „árucserébe”, mert az írással tudott kiszakadni az akkori elviselhetetlen jelenből.
Harmincévesen deportálták Auschwitzba, előtte a Népszavánál jelentek meg tárcái, és szépírói pályáról álmodott. A pokolból visszatérve hosszasan harcolt a szocialista – bár ma sem ismeretlen – bürokráciával azért, hogy könyv formájában jelenhessen meg a lágernaplója.
