Honnan jött a film alapötlete, a fogva tartott nő, akiről elrablói azt állítják, hogy a családtagjuk, és csak visszahozták, mert elcsatangolt?
Amikor Veres Attila forgatókönyvíróval együtt dolgozunk, a legjobb ötletek a leglazább szituációkban születnek. 2020-ban az akkor aktuális rövidfilmem nyert egy díjat, ezt ünnepeltük egy korsó sör mellett, és arról beszélgettünk, hogy itt a jó pillanat ahhoz, hogy rátérjünk egy nagyjátékfilmre. Elkezdtünk ötleteket bedobálni, és mire a sör elfogyott, kész volt a film koncepciója. Attila hozta az abszurd alaphelyzetet, amin jókat nevettünk, a történet fekete humorát kaptuk el először, majd a további rétegeit. Amikor láttuk, hogy sok olyan eleme van, ami alkalmas arra, hogy a körülöttünk lévő valóságra reflektáljon, belevágtunk.
Magyar filmeknél sokszor a rendező írja a forgatókönyvet. Ön viszont nem először dolgozik Veres Attilával. Hogy indult a közös munkájuk?
Régóta barátok vagyunk, Attilának is voltak rendezői ambíciói, kipróbálta magát, de úgy érezte, annyira nem működik. Nekem pedig írói ambícióim voltak, több mint tíz éve írtam egy rövidfilmet, amit átküldtem Attilának véleményezésre. Egy kis hallgatás után megkérdezte: „Ne írjak jobbat?” Ezzel kezdődött a munkakapcsolatunk, ő ír, én rendezek, de amikor forgatok, ő is ott van a forgatáson, ami nagy segítség, mert a technikai aspektusoktól függetlenül csak arra figyel, hogy azt a filmet vegyük fel, amit megbeszéltünk az elején.
Az egyik főszereplő, Molnár Áron azt írta a Facebookon, hogy a filmet megpróbálják ellehetetleníteni, rengeteg kalózoldalra felkerült. Kik és miért tették fel?