A miniszterelnök szinte könyörgött az ATV-ben, hogy a sajtó kérje ki a Tisza állítólagos ukrán finanszírozásának bizonyítékát. Kíváncsiságunk határtalan, így megtettük, de a kormányzat és a titkosszolgálat a jelek szerint nem úgy gondolja, mint Orbán Viktor. Ki tudja, küszöbön az újabb „guruló dollárok” ügy, de ebben vajon mennyi lehet a bizonyíték?
Én ezt ötven napja mondom, hogy ez így van és még soha egyetlen újságíró nem kérdezte meg, hogy miniszterelnök úr ez egy súlyos vád, mégis mi ennek az alapja? – tette fel a kérdést szemrehányóan, a sajtónak címezve március 4-én az ATV-ben Orbán Viktor, amikor az őt kérdező Rónai Egon azt tudakolta, mégis mi bizonyítja azt az állítását – Orbán szerint is súlyos vádat –, hogy a Tisza kampányát Kijev finanszírozza.
Rónai Egon emlékeztetett, hogy az a nemzetbiztonsági jelentés, amire a miniszterelnök hivatkozott, titkos. „Ezt a sejtelmességet én nem kedvelem. Vannak tények, vannak dokumentumok, én azt javaslom a magyar nyilvánosság munkásainak, akarják megismerni annak a tartalmát. Nem lehetetlen, és nem hiszem, hogy az állam elzárná ezt az információt önök elől” – jelentette ki Orbán. Hozzátette:
Föl kell oldani a titkosítást. Kérni lehet. Én mindenkit biztatok. Ha van ilyen kérés, nem látom ennek az akadályát. És ott mindent meg fognak találni. (...) Ismerem a jelentést, az bizonyít. Tények vannak benne.
A beszélgetés ezen része az alábbi videóban 29:27-től látható:
A HVG kíváncsisága amúgy is határtalan, de az ilyen szívélyes noszogatásnak, már-már zavarba ejtő nyomasztásnak végképp nem tudtunk ellenállni, így másnap, 5-én 9:38-kor el is küldtük kérésünket minden illetékes szervnek. A Kormányzati Tájékoztatási Központtól a Orbán sajtóirodáján és a Miniszterelnöki Kormányirodán át talán a legilletékesebbig, a szuper-titkosszolgálatként emlegetett Nemzeti Információs Központig (NIK) mindenkinek. Ezt írtuk:
Tisztelt ....!
Orbán Viktor miniszterelnök az ATV-nek adott friss interjújában szemrehányást tett a sajtónak, amiért egyetlen orgánum sem ment utána, hogy mi alapján állítja a kormány, hogy tényszerűen tudható: a Tisza kampányát Kijev finanszírozza. Amikor Rónai Egon emlékeztette, hogy az a nemzetbiztonsági jelentés, amire a miniszterelnök hivatkozott, titkos, Orbán Viktor azt válaszolta: „Ezt a sejtelmességet én nem kedvelem. Vannak tények, vannak dokumentumok, én azt javaslom a magyar nyilvánosság munkásainak, akarják megismerni annak a tartalmát."
Jelzem, hogy a HVG szeretné megismerni ezeknek a dokumentumoknak a tartalmát, így kérem, hogy elektronikus úton juttassák el számomra jelen e-mail-címre, illetve, amennyiben minősített adatot tartalmaz, kérem a minősítő intézkedését, hogy a kormányfő fenti javaslatára hivatkozással oldja fel a minősítést, és ezután juttassák el számomra a dokumentumo(ka)t.
Mielőbbi szíves válaszukat várva, köszönettel.
A levelek elküldése óta eltelt 7 nap, de egyik szervtől sem érkezett válasz. Se visszautasító, se kifogást kereső, amelyben minősített adatra hivatkoznának, se a minősítés esetleges felülvizsgálatáig türelmet kérő. A kormányzat, a miniszterelnök alárendeltségébe tartozó hivatalok, valamint az ilyen jelentéseket korábban már készítő NIK úgy tűnik, szabotálja a kormányfői akaratot. Vagy Orbán nem gondolta komolyan.
Pedig korábban, ha éppen a kormány(párt) politikai érdeke úgy kívánta, gyorsan el tudták intézni, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülésén bemutatott és a Nemzeti Információs Központ által készített jelentések minősítését feloldják, és a közvélemény, a sajtó számára bemutassák annak tartalmát. Volt, hogy a bizottsági ülés után 3 nappal már közzé is tették a minősítés alól feloldott iratot. Csak
ebben a parlamenti ciklusban, mióta a szuper-titkosszolgálat létezik, öt ilyen NIK-jelentést hoztak így nyilvánosságra.
Ezért is meglepő, hogy most mégsem ez történik. Pedig most az országgyűlési választás előtt, a kampányhajrában a kormány(párt)nak tényleg nagyon jól jönne hetek óta hangoztatott vádjai alátámasztására egy ilyen hivatalos jelentés, ami bizonyíthatná a sokat hangoztatott Tisza–Kijev-tengelyt és az amúgy a hatályos jogszabályok alapján bűncselekménynek számító külföldi pártfinanszírozást. Ám
addig is egyelőre Orbán Viktor semmivel alá nem támasztott vádja áll szemben a Tisza Párt állításával, miszerint „Van a marhaságnak az a szintje, amire reagálni sem érdemes. A TISZA-t majd’ 50 ezer magyar magánszemély támogatja anyagilag is. Senki más.”
Pedig azóta ráadásul a kormány(párt) emelte is a tétet: az ukrán pénzszállító páncélautók és a szállítmányuk – a mintegy 28 milliárd forint értékű dollár, euró és arany – einstandolása után megjelent az, a később kormányrendeletben, majd a parlamenten 24 óra alatt átvert fideszes törvény szövegében is hangsúlyozott sejtetés, hogy vizsgálni kell, kerülhetett volna-e a pénzből magyarországi politikai szervezethez.
Ha minden jogszerű alappal zajlana a kampánytémává tett pénzszállító-ügyben, aligha lenne szükség új törvényre, meg az alig kihirdetett, most visszavont kormányrendeletre. A 30 milliárd forintnyi ukrán állami vagyon visszatartása mellett az új törvény vizsgálná, kerülhetett volna-e a pénzből magyarországi politikai pártokhoz.
Amúgy a Nemzeti Információs Központ említett jelentéseinek szakmaiságát eddig komoly kritikák érték, hiszen a végül a Fidesz aktuális politikai érdekeinek kedvezően a minősítés alól feloldott és nyilvánosságra hozott anyagok sok esetben nemcsak ordító pontatlanságokkal, hanem olyan csúsztatásokkal, és téves megállapításokkal voltak tele, ami kétségeket ébreszt a most várt anyag pontosságát, megbízhatóságát illetően.
Ott volt például az az anyag 2022 novemberéből, ami nem is „jelentés” volt, csak „áttekintés”, és a Márki-Zay-féle egyesült ellenzék addigra a Fidesz által már nagyra fújt külföldi kampányfinanszírozási botrányát, a „guruló dollárok” ügyét volt hivatott első körben leleplezni, és amire az ATV-s műsorban vissza is utalt Orbán. Az jobbára bárki által, nyilvánosan hozzáférhető adatokból, újságcikkekből lett összeollózva, és
csupán visszaböfögte a kormányközeli sajtóból ismerős összeesküvés-elméleteket, de érdemi bizonyíték nem volt benne a Fidesz által sejtetett, az adományokkal összefüggő, a 2022-es választást befolyásolni igyekvő amerikai titkosszolgálati lépésekre.
A CIA titkos pénzügyi akciói nem arról híresek, hogy a hatóságok könnyen nyomon tudnák követni, és a fedett műveletek sem azért fedettek, hogy egy egyszerű internetes kereséssel le lehessen azokat leplezni – leginkább ezért tűnik túlzónak a Rogán Antal irányítása alatt álló szupertitkosszolgálat jelentése, amely azt sugallja, hogy Márki-Zay Péter köreit valamelyik amerikai titkosszolgálat segítette. A választások előtt ugyanakkor okkal rettegett a kormányzati elit egy esetleges CIA-s beavatkozástól, mert Washingtontól nem idegen, hogy efféle eszközökhöz nyúl, ha neki nem tetsző politikai erőt akar ledönteni a trónról.
Két hónappal később újabb NIK-anyagot tettek közzé. Az már 4 milliárd forintnyi gyanús forrásról írt, de nem állította, hogy mind Márki-Zayék környékén landolt, viszont sokat feltételezett, sejtetett. Érkezett is cáfolat például attól, a Pegasus-szoftverrel megfigyelt médiavállalkozótól, aki ugyan DK-közeli, de állította: nem az ellenzéki kampányra kaptak 2 milliárdot egy alapítványtól, politikamentes szerződésük volt. Másik
mellélövés volt a titkosszolgálati anyagban az is, hogy egy filmes cég kapott ugyan 4,24 milliót az Action for Democracy-tól, de annak semmilyen magyarországi aktuálpolitikai vonatkozása nem volt, mivel a 80 éves Nádas Péterről szóló portréfilmre kapták.
Ugyan az Action for Democracytól kaptak 4 millió forintot, de azt a titkosszolgálat friss jelentése tévesen azonosította ellenzéki kampánytámogatásként, mert az adomány a 80 éves Nádas Péterről szóló, márciusban bemutatandó potréfilmre érkezett – közölte az érintett filmes cég.
Alig telt el újabb 3 hónap, jött a következő, titkosítás alól feloldott és nyilvánosságra hozott NIK-jelentés. Az leginkább három, Magyarországot érintő olyan állítás cáfolatát tartalmazta, amely ellopott és kiszivárogtatott titkos amerikai kormányzati dokumentumokban, a Pentagon-iratokban bukkantak fel. Ezek az információk amúgy jobbára semleges politikai hatásúak voltak az Orbán-kormányra nézve,
kellemetlen csak a magyar légtéren keresztül Ukrajnába szállított harci helikopterek ügye lehetett, mert azt a fényképes bizonyítékok ellenére a kormány nagyon tagadott, majd végül egy kis nyelvészkedéssel kimagyarázták.
Nem hallgatták le az amerikaiak a magyar kormányt, a Pentagon-iratokként elhíresült, kiszivárgott titkos információk Magyarországot érintő megállapításai nem ilyen forrásból származnak – állapította meg a Nemzeti Információs Központ, amelynek most titkosítás alól feloldott jelentése azt is rögzíti, hogy amúgy a kiszivárgott iratokban írtak valósak, bár a sajtóátvételekkor torzulhattak.
Két hónap múlva jött a következő NIK-jelentés, amely ismét a „guruló dollárokról” szólt, immár 52 oldalon át. Volt, amit kitakartak, de a témában ennek az anyagnak egyértelmű újdonsága volt, hogy – politikustól nem, de titkosszolgálattól legalábbis szokatlan módon – mindössze egy meg nem erősített, akár spekulációnak is nevezhető információ alapján súlyos vádat fogalmazott meg. Azt állította ugyanis, hogy
a rendelkezésre álló, más forrás által nem megerősített információ szerint a DatAdat-csoport bonyolította az ellenzéki miniszterelnök-jelölti választást, amely során – az MMM számára kedvezően – manipulálta az eredményeket.
A jelentés ezen túllépve még erősebb, spekulációs hangulatú megállapításokat is tett. A dokumentum oldalakon át valamilyen random kormányzati beszélő fejnek a Hír Tv-n előadott, tényekkel alá nem támasztott eszmefuttatásait idéző módon gyakorlatilag mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látta, és odáig jutott, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták.
A jelentés hitelességét nem is az kezdte ki talán, hogy a DatAdat-csoport közölte, a leírtakkal szemben nem befolyásolták a választást, hanem az olyan „apróságok”, mint a vélhetően a „guruló dollárok” gyakori hangoztatása miatti elírás, amikor Márki-Zay mozgalmához érkező több százmillió forint helyett több százmillió dollárt írtak, hiszen az könnyen százmilliárd forint lehetett volna – annyi pénzből meg talán már illet volna nyernie az ellenzéknek 2022-ben.
Feloldották a minősítés alól a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat összegző jelentését a Márki-Zay-féle külföldi adományokról, amire hivatkozva az ÁSZ 3,3 milliárdos büntetést készül kiszabni az ellenzéki pártokra. A friss szöveg egy része ki van takarva, de kiderül belőle, hogy találtak még plusz 2,5 millió “gyanús” utalást. Sőt, a titkosszolgálat spekulációja, hogy a DatAdat-csoport az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás eredményét az MMM érdekében "manipulálta". A jelentés mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látja, és odáig jut, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták.
Végül – eddigi utolsóként – 2023 őszén érkezett egy újabb jelentés: nem a politikai ellenfelet lejárató, inkább csak a kormány(párt) narratíváját támogató tartalommal, „a szerb–magyar határtérségben tapasztalható illegális migráció nemzetbiztonsági vetületei” címmel. Ez az anyag volt talán a legszakmaibb az összes közül, mert a Fidesz politikai által hozzáköltött politikai körítésétől függetlenül
súlyos helyzetről adott számot a déli határvidéken az illegális migrációt illetően, és aggodalomra okot adó megállapításokat tett a kapcsolódó terrorfenyegetettséggel összefüggésben is.
A tálib kormány titkosszolgálata közvetlenül irányítja a Vajdaság területén működő afganisztáni embercsempész csoportokat – állítja a most nyilvánosságra hozott októberi titkosszolgálati jelentés, amely azt is elismeri, hogy a déli határzár „rendszere támadhatóvá vált”. Az illegális migráció és a terrorizmus összefüggését taglaló dokumentum egyes részei továbbra is titkosak, ezeket kitakarták.
(Nyitóképünkön a „guruló dollárok” ügy összefoglaló jelentése. Fotó: HVG)
A Loupe Színházi Társulás most mecénásokat keres.
