Orbán Viktor 15 év kihagyás után pár hónapon belül másodjára adott interjút Rónai Egonnak az ATV-ben. A Mérleg szerdai műsorában először az Egyesült Államok és Izrael Iránnal szemben indított háborúja került szóba.
https://hvg.hu/itthon/20251111_Orban-Viktor-az-ATV-n-ebx
Az amerikai elnök „igénye, legalábbis, a Nobel-békedíjra állandó” – fogalmazott a kormányfő Rónai Egon kérdésére, miszerint most is Donald Trumpnak adná-e a Nobel-békedíjat? Orbán Viktor szerint Venezuelában és Iránban is azért avatkozott be, mert ezeknek az országoknak a rezsimjeit önmagukban háborús gócoknak tekintette, ahonnan terrorcsoportokat támogatnak.
Én elmondtam egyébként a magam véleményét. Úgy tűnik, nem voltam elég meggyőző
– tért ki az ügyben saját szerepére Orbán Viktor, arra hivatkozva, hogy ő azt javasolta az amerikai elnöknek, hogy „próbáljon tárgyalni, és ha lehet, egyezzen meg”.
Rónai Egon kérdésére a miniszterelnök elmondta, hogy sem ő, sem a Béketanácsban ülő, általa megkérdezett többi vezető nem kapott figyelmeztetést Washingtontól a támadás előtt. A miniszterelnök fontosnak tartotta, hogy kitérjen, hogy az Egyesült Királyság és Spanyolország miért utasíthatta el az Egyesült Államok kérését a műveletekben való közreműködésben: mint mondta, a „közel-keleti konfliktus” nem a Közel-Keleten van kizárólag”, Izrael és Irán csak a konfliktus csomópontja, de a nyugat-európai országokban élő muszlim tömegek miatt ezek a konfliktusok az európai országokban is veszélyes feszültségeket keltenek. Ebben a helyzetben a brit miniszterelnök például nem engedheti meg magának, hogy tevőlegesen is Izrael mellé álljon.
Az orosz elnökkel folytatott tárgyalások a miniszterelnök szerint egyrészt arról szóltak, hogy „megvan-e az olajunk”. Jó hírként közölte, hogy a szerződéssel lefoglalt orosz olaj megvan, igaz, annak Magyarországra juttatását – ami egyébként valójában az egyetlen releváns kérdés a Barátság kőolajvezeték körüli felfordulásban – magunknak kell megoldanunk, Moszkva ezzel már nem foglalkozik.
https://hvg.hu/360/20260226_202609-romlo-magyar-ukran-kapcsolatok-kampanyuzemmod-orosz-erdekek-orvenyben-hvg
Másrészt sikerült beszélni az orosz-ukrán háborúról, amiről „kiderült”, hogy továbbra is mindkét fél a saját győzelmére számít. Illetve az oroszországi magyar származású hadifoglyokról is beszéltek. Róluk annyi derült ki, hogy „remélhetőleg (Szijjártó) Péter jó hírekkel tér haza Moszkvából”.
https://hvg.hu/itthon/20260226_magyar-ukran-hadifoglyok-video-kozmedia-haborus-musor
Ugyanakkor a magyar kormányfőt az orosz elnökkel tárgyalva is a közel-keleti helyzet érdekelte leginkább. Mint mondta, minden, a konfliktushoz nála közelebb álló vezetőtől az iránt érdeklődik, hogy hogyan látja az iráni harcok hatását az energiaellátásra, illetve a migrációra. Hogy pontosan mit sikerült megtudnia, nem hangzott el.
Hosszasan beszélt Orbán Viktor az állítólagos ukrán olajblokádról, amit ezúttal is „aljas és pimasz zsarolásnak” minősített. Szerinte most már az ukránok kivételével szinte senki nem állítja, hogy a tranzit a vezeték működőképtelensége miatt állna, és újabban már Zelenszkij is „elismerte”, hogy a szállítás leállásának tisztán politikai okai vannak, mivel Kijev kormányváltást akar Budapesten. Kijelentette: arra jutott, hogy ezt az Ukrán követelést erőből vissza kell verni, le kell törni az olajblokádot”, az ukránokat pedig „visszavonulásra akarja szorítani”, hogy egyszer és mindenkorra megértsék: „velünk ezt nem lehet”.
Később arról beszélt, hogy „az ukránok már korábban lezárták a gázvezetéket… csak ezt mi kivédtük, mert tudtuk, hogy mi készül, és már évekkel korábban felépítettük ezt a Déli Áramlatot, amivel Törökországon át be tudjuk hozni a gázt.”
„De, ha ezt bárki felrobbantja, akkor már baj van”, az már a háztartásokat is érintené – tette hozzá a német Északi Áramlat felrobbantását is felidézve. Az ukránok bármire képesek – bizonygatta.
Az Európai Unióval kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, ő „haditanácsokon vesz részt”, mivel az unió egy Oroszország elleni háborúra készül.
Orbán Viktor Rónai Egon kérdésére kijelentette: meggyőződése, hogy közép-európai kisállamként is ki tudunk maradni, ha lenne egy nagy európai háború. Mint mondta, bár ez Tisza Istvánnak és Horthy Miklósnak nem sikerült, ő képesnek érzi rá magát.
A hazai biztonsági helyzetről elmondta, lassan naponta ülésezik a Védelmi Tanács, illetve működik a Terrorellenes Koordinációs Bizottság, és mivel iráni és más közel-keleti származású emberek is járnak és élnek az országban, „észnél kell lenni, és ezt mind nyomon kell követni”, illetve olyan pénzmozgásokat is ellenőriznek, amelyek esetleg kapcsoltban állhatnak terrorizmussal.
„Dolgoznak az embereink, és vannak gondjaink” – sejtetett konkrétumok nélkül a miniszterelnök, miután a műsorvezető megkérdezte: találtak-e már valamit.
Mennyire reális, hogy a támogatását a NATO-tól kapó Ukrajna provokációt kockáztasson meg a NATO-tagállam Magyarország ellen – tette fel a kérdést Rónai Egon, mire Orbán Viktor visszatért arra, hogy az ukránok bármire képesek, és Németország csővezetéke esetében már meg is tették egyszer. Sőt, a miniszterelnök azzal is előállt, hogy a magyar szervek utólag az országon korábban akadály nélkül átrepült, Horvátországban lezuhant drón incidensét is úgy értékelték, mint amivel az ország képességeit tesztelték.
De akkor ezen mi megbuktunk
– emlékeztetett Rónai Egon. „Ez így van, de azóta javítóvizsgára küldtem mindenkit, és ma már átmennénk a vizsgán” – nyugtatott meg mindenkit a miniszterelnök.
Orbán Viktor szemrehányást tett a sajtónak is, amiért egyetlen orgánum sem ment utána, hogy mi alapján állítja a kormány, hogy tényszerűen tudható, hogy a Tisza kampányát Kijev finanszírozza. Rónai Egon emlékeztetett, hogy az a nemzetbiztonsági jelentés, amire a miniszterelnök hivatkozott, titkos. „Ezt a sejtelmességet én nem kedvelem. Vannak tények, vannak dokumentumok, én azt javaslom a magyar nyilvánosság munkásainak, akarják megismerni annak a tartalmát. Nem lehetetlen és nem hiszem, hogy az állam elzárná ezeket a forrásokat” – jelentette ki. Hogy akkor az éppen erre hivatott Szuverenitásvédelmi Hivatal miért nem közölte ezeket az információkat – erre válaszolni Orbán Viktor ugyanúgy nem érezte magát jogosultnak, mint arra, hogy akkor bűncselekmény miatt folyik-e eljárás a Tisza Párttal szemben.
A szuverenitást sértő ukrán beavatkozás miatt Magyarország azonban sem a NATO-hoz, sem az unióhoz nem fordult – előbbihez azért nem, mert „az egy komoly szervezet”, ahová nem szabad pártpolitikát vinni, utóbbihoz pedig azért nem, mert Brüsszelben is „ellenségeink” vannak. Orbán Viktor szerint nem kell összeesküvéselmélet-hívőnek lenni ahhoz, hogy elképzeljük, milyen sokak szívéről esne le nagy kő, ha Budapesten kormányváltás lenne.
„Akkor a pénzünknek annyi”
„Ha együttműködünk az unióval, Ukrajnát be kell engedni, és akkor a pénzünknek annyi” – magyarázta a magyar kormány álláspontjának mozdíthatatlanságát. Hozzátette: minden olyan ország, amely támogatja Ukrajnát, megszorításokkal szembesül.
„Mi jobb helyzetben vagyunk ma (mint Nyugat-Európa országai), mert nem kell odaadnunk a pénzünket, nem fenyeget, hogy valamilyen katonai akcióba bevonnak minket” – emlékeztette szerencséjükre a nézőket Orbán Viktor.
Én minden nyugat-európai országban megszorításokat látok. Lehet, hogy GDP, meg növekedés, de a valóságos életben: megszorítások vannak
– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország az egyetlen, ahol „nem megszorítások vannak”, hanem például megduplázták a gyerekek után járó adókedvezményt és 11 százalékkal emelték a minimálbért.
https://hvg.hu/360/20251027_hvg-amig-a-penz-el-nem-valaszt-tulpolitizalt-csaladtamogatas-ptk
A gödi üggyel, a végrehajtók körüli botránnyal és a Szőlő utcai botránnyal kapcsolatban egyaránt azt hangsúlyozta, hogy ezek nem a kormányra tartoznak, hanem a hatóságokra, amelyek munkájába a kormány nem szól bele. A javítóintézetekkel kapcsolatban annyit azért elmondott, hogy továbbra is keresik: a rendőrségnem miért nem sikerült elsőre feltárni az azóta letartóztatott igazgató üzelmeit. Ezen kívül előrelépésként értékelte, hogy a javítóintézeteket a gyermekvédelemtől a büntetés-végrehajtás rendszerébe helyezték át.
A Fidesz választási vereségét ugyan nem zárja ki, de úgy látja, inkább győzelemre állnak. „Miért kéne elgondolnom rossz dolgokat, amikor el tudok gondolni jó dolgokat is” – tért ki némileg beszédesen az a kérdés elől, hogy adott esetben a Mi Hazánkkal együtt alakítana-e kormányt.
Mint mondta, nekik csak arra kell figyelniük, hogy a kampányt el ne rontsák, illetve nagy mozgósítási versenyre készülnek. „A kampány egy nagyszerű alkalom. Én minden nap több ezer emberrel találkozom. Ismer engem – nyitottak vagyunk. A Lázár-infók ennek szimbólumai is, de az én fórumaim is mind kérdés…” Arra a kérdésre, hogy nem kapott-e kedvet Lázárhoz hasonlóan teljesen nyílt fórumokon kiállni, a DPK – szűrt közönséggel tartott – gyűlésire hivatkozott, kijelentve: „nincs ellenére”, hogy ezekre főleg DPK-ások járnak. Hozzátette: „hiába támadjuk most egymást a téren vagy a bolt előtt vagy a kocsma előtt, a végén majd, amikor túl vagyunk a választáson, nekünk majd együtt kell megoldanunk dolgokat. A végén mindannyian magyarok vagyunk, ezt nem szabad elfelejteni! Én ezért az ellenséggel is tudok beszélni.”
Szerinte a Fidesz közössége bár harcias, de derűs és a szeretet erejében hívő polgári közösség, amelyre nagyon büszke.
Rónai Egon ezúttal visszatért a gyermekszegénység – előző interjú alkalmával érdemben inkább nem firtatott – kérdésére: a KSH szegénységben élő gyermekek aránya 22,9 százalék.
https://hvg.hu/gazdasag/20251021_Megduplazodott-gyerekszegenyseg-ksh-revizio-statisztika
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a gyermekszegénység kockázata, ami az Európai Unió adatai szerint Magyarországon 23 százalék, az az egész unióban átlagosan 24,2 százalék. Igaz, ebbe erősen belejátszik például Bulgária statisztikája is – emlékeztetett a műsorvezető. Orbán Viktor elmondta, a gyermekszegénység felszámolásának f eszköze a munkalehetőségek teremtése és a béremelés, ezért azt, hogy 1 százalékos gazdasági növekedés mellett 11 százalékkal emelték a minimálbért – ebből a szempontból is a megoldás irányába mutat.
https://www.youtube.com/watch?v=t-NqH9j5rKw
