Az ukrajnai belpolitikai megfontolások győznek: a kijevi vezetés szerint a magyarországi parlamenti választások előtti kényes időszakban is reagálni kell azokra a magyar kormányzati vádakra, amelyek szerint Ukrajna bele kíván avatkozni a megméretésbe a Tisza Párt győzelme érdekében.
A HVG értesülései szerint az ukrán kormányban minden eddiginél nagyobb elégedetlenséget váltott ki az, hogy az Orbán-kormány – az előzetes vállalások ellenére – megvétózta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós EU-s hitelt. Ám miután kiderült, hogy egy átmeneti IMF-hitellel elhárítható az ukrajnai államcsőd veszélye, Kijevben úgy vélik, több kárt okozna, ha elmaradna a reakció a magyar támadásokra, mint a magyarországi ellenzék helyzetét semmiképpen sem javító kemény ukrán politika.
https://hvg.hu/360/20260312_hvg-orosz-beavatkozas-moszkvai-es-kijevi-szalak-akampanyban-allami-banditizmus-arany-es-allitmany
A kijevi politika az év elején változott meg, addig az volt a nem hivatalos álláspont, hogy az ukrán vezetést nem különösebben érdeklik Budapest verbális megnyilatkozásai, inkább az volt a fontos, hogy az Orbán-kormány tettekkel ne nehezítse meg az ukrán európai integráció folyamatát. Ezért volt az is, hogy Kijev jó ideig nem reagált arra, hogy a magyar választási kampányban Volodimir Zelenszkij elnök képe többször szerepel a plakátokon, mint Orbán Viktoré.
Barátból ellenség
A belpolitikai megfontolások előtérbe helyezését az is magyarázhatja, hogy az ukrán közvélemény számára Magyarország egyre inkább ellenséggé kezd válni, és ezért
az ukránok többsége számára majdnem mindegy, hogy a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak vagy Magyar Péternek hívják.
A HVG-nek nyilatkozó kijevi elemzők szerint Ukrajna az erőteljes válaszokkal azt is bizonyítani igyekszik, hogy az EU egyértelműen Kijev pártján áll, és Brüsszel is elfogadja a „fekete báránynak” számító Magyarországgal szembeni keménykedést. Forrásaink szerint a durva hangnem fenntartását szorgalmazza Andrij Szibiha külügyminiszter és Zelenszkij is.
Annak ellenére nem várható politikaváltás a választások előtt, hogy Zelenszkijék tökéletesen tisztában vannak vele: Orbánék szándékosan provokálják Kijevet, és minden egyes reakció nagy örömet vált ki a magyar kormány tagjai között.
Megítélésük szerint provokáció volt az ukrán pénzszállítók elfogása és a 27 milliárd forintnyi arany, euró és dollár lefoglalása, vagy az, hogy a magyar kormány a Kijevvel folytatott előzetes egyeztetés nélkül akart hivatalos küldöttséget küldeni az országba, hogy ellenőrizze, valóban használhatatlan-e az oroszok által január 27-én megrongált Barátság kőolajvezeték.
https://hvg.hu/itthon/20260312_baratsag-vezetek-magyar-vizsgalobizottsag-tagjai-celjai
Százhalombattai lassúság
Kijevben azt is hangsúlyozzák, már csak azért is furcsa, hogy Orbánék szerint már mindenképpen működőképessé vált a vezeték, mert a magyaroknak fél év sem volt elegendő arra, hogy felszámolják a százhalombattai finomítóban keletkezett tűz okozta károkat, így a létesítmény továbbra is csupán kétharmados kapacitással üzemel. A Lvivhez közeli Brodiban jóval nagyobb volt a tűz, mint Százhalombattán, s az is különbség, hogy Ukrajnával ellentétben senki sem lövi, lőné drónokkal a szerelést végző munkásokat. (A Mol közlése szerint a helyreállítás legkorábban 2026 harmadik negyedévében fejeződik be.) Százhalombatta ügye azért is érdekes, mert egy időben a kormányzat sandán Ukrajnára mutogatott, és azt sugallta, nem kizárt, hogy terrorcselekmény történt. Azóta ezek a hangok elhaltak, és mindenki a műszaki hibát tartja a tűz okának.
https://hvg.hu/gazdasag/20251109_Mol-hernadi-zsolt-szazhalombattai-finomito-tuz-okok-technikai-hiba-kulso-hatas
Ukrajnai források szerint igencsak valószínű, hogy Kijev nem siet a Barátság kőolajvezeték helyreállításával. A tranzitdíj, amit Moszkva fizet az országnak, töredéke annak az összegnek, amit az orosz költségvetés és az az exportáló cégek kapnak, s amivel finanszírozzák az Ukrajna elleni háborút. Az sem növeli meg a javítási kedvet, hogy a fogadó felek – Magyarország és Szlovákia – folyamatosan támadják Ukrajnát és akadályozzák az orosz agresszió ellen harcoló ország nemzetközi támogatását.
Kárpátalja is veszélyben
Kijevben közben élénken figyelik, miként igyekszik beleavatkozni a magyarországi választásokba Oroszország. Az ukrán elemzők is attól tartanak, nem kizárt, hogy az orosz szolgálatok hamis zászlós támadást követnek el Kárpátalján, az ott élő magyar kisebbség tagjai ellen. Ilyenre már volt példa. 2017-ben az oroszok által felbérelt lengyel támadók robbantást hajtottak végre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházánál.
Nyitókép: Fazekas István
