„A sivatagba hiába telepítenénk ilyen rendszert, több csapadék nem lesz tőle, de Szegeden ez a megoldás sokat tud segíteni” – mondja Nagy Ödön, a dél-alföldi város polgármesteri hivatalának beruházási csoportvezetője a Gogol utca új, komplex esővíztároló és -szivárogtató rendszeréről. A beruházás az országban elsők között nyújthat betekintést abba, hogyan lehet élhető és zöld utcákat létrehozni a klímaváltozás nehézségei ellenére is.
A szegediek között persze gyorsan témává vált, amikor a belvárosi utcából a fasor egyik napról a másikra eltűnt. A Reök-palotától így immár egy éve el lehet látni a város legnagyobb bevásárlóközpontjáig, az Árkádig. A fakivágás azonban nem öncélú pusztítás volt, hanem egy faltól falig megvalósuló komplex projekt első lépése. A beruházás ugyan csak a Gogol utcát fedi le, mégis érdekes: országszerte példát mutathat arról, hogyan lehet modern technológiával küzdeni a klímaváltozás ellen.
Hősziget és szivacsváros
Az utca állapota az utóbbi években olyan rohamosan romlott, hogy egyértelművé vált: azonnali beavatkozás szükséges. Az ott lévő japánakácfák gyökereinek járdafeszegető terjeszkedése, illetve gombás fertőzéseik mellett az sem volt mellékes ok, hogy a terület Szeged egyik kritikus pontjának számít a hőszigethatás szempontjából, így a beruházás a talajnedvesség megőrzésével és az új, gondosan kiválasztott klímafák adta árnyékkal hosszú távon a belvárosi forróság enyhítését is szolgálja.
https://hvg.hu/360/20250706_hvg-klimaszabalyozas-varosi-faultetes-szabalyok-fajlista-felmelegedes-szeged
Bár rövid távon könnyebb és olcsóbb is lett volna egyszerűen csak helyreállítani a járdákat és új fákat telepíteni, a város úgy döntött, belekezd egy nettó 450 millió forintos, saját forrásból finanszírozott átalakításba. Azzal a céllal, hogy demonstrálja: nehéz körülmények között is lehet olyan utcát létrehozni, amelyen sétálva Nyugat-Európában érezheti magát az ember – legalábbis addig a tíz percig, amíg a Kárász utcáról az Árkádba ér.
