A miniszterelnöknek sikerült a nagy dobás, hogy nemzetközi tényezőt csináljon egy nem egészen tízmilliós országból – mutat rá hosszú elemzésében Alexander Haneke, aki Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítóként dolgozik Bécsben.
Tézisét a többi közt azzal bizonyítja, hogy a hét végén ismét Budapesten tartották a „Világ Hazafiainak” nagy osztálytalálkozóját. A CPAC konferenciáján részt vett mindenki, aki számít ebben a közegben, élő Ki kicsoda. Az esemény jobbkor nem is jöhetne a politikus számára, mert most először komolyan tartania kell a választási vereségtől.
Az egyik utolsó ütőkártyája éppen az, hogy kormányzása alatt az ország a világpolitika állandó szereplője lett, a Konzervatív Politikai Akció Konferencia fórumának szervezői úgy is hirdetik: ha mi kudarcot vallunk, az fiaskó lesz egész Európa számára.
Orbán részéről valóban jelentős teljesítmény, hogy Budapest immár a jobboldali Internacionálé európai központjának számít, miközben az irányzat nyomul az egész kontinensen.
Hogy miért kötődik ilyen mértékben Moszkvához, arról többféle elmélet is forgalomban van. Szerepet játszanak gazdasági okok, mint az olcsó nyersanyagok, és valószínűleg az is fontos, hogy csodálja Putyin hatalmi apparátusát. Minden bizonyíték nélkül ugyan, de hallani arról is, hogy a Kremlnek terhelő bizonyítéka van rá nézve, mert fiatal korában állítólag együttműködött a magyar állambiztonsággal.
Orbán elve az, hogy egyensúlyra törekszik a világban. Ily módon támaszkodhat sok magyarnak arra az igényére, hogy az ország tartson egyenlő távolságot a nagy hatalmi pólusokhoz képest. De erős emberekkel és autoriter uralkodókkal mindig is megtalálta a közös hangot.
Feltűnő ugyanakkor, hogy az Unióban a maximális konfrontációra törekszik. Ám ez csupán látszólag paradox. Először is számára a külpolitika mindig is a belpolitika eszközéül szolgált. Eddig komoly veszély nem fenyegette Brüsszel részéről, sőt a krakélerkedéssel előnyöket tudott kicsikarni, ha később mégis beállt a sorba. A 90 milliárd eurós ukrán kölcsön blokkolása azonban új szintet jelent.
https://hvg.hu/eurologus/20260320_orban-viktor-europai-tanacs-von-der-leyen-merz-macron-costa-brusszel
Ám azt tapasztalta az eddigiek során, hogy hiába teszi tönkre a hírnevét, abból semmi kára nem származik. Másfelől már évek óta azon van, hogy fordulat következzen be a közösségben.
A klasszikus külkapcsolatok Orbán nemzetközi befolyásának csupán az egyik pillérét alkotják. A másik az igen széles körű nemzetközi intézményi hálózat, ami klasszikus puha erőnek számít. Fidesz nagy erőket mozgósított, hogy saját agytrösztöket és akadémiai intézményeket hozzon helyzetbe, jelentős anyagi erők mozgósításával.
Különleges szerepet tölt be ezen belül a Mathias Corvinus Collegium. A finanszírozását pl. Mol-részvények átruházásával úgy oldotta meg, hogy azt kormányváltás esetén sem fenyegeti veszély. Az alapítvány irányítása ugyanis Orbán Balázs kezében marad.
Egyébiránt e körökben a világ felosztása igen egyszerű: az egyik oldalon van a miniszterelnök, akin kívül más nem tudja megvédeni az ország békéjét és szabadságát. Vele szemben áll a kétes Magyar Péter, akit a háborúpárti Brüsszel és Kijev igyekszik hatalomra segíteni – hangsúlyozza az FAZ.
Nyitókép: Reviczky Zsolt
