Mit mond el egy társadalomról, ha erősödik a készpénzhasználat?

Csőrükben olajággal köröznek Trump rakétái a Közel-Kelet fölött. Lassan ott tartunk, hogy visszasírjuk a Covidot: viták akkor is voltak, de amióta kijöttünk a karanténból, esik szét a világ. Drámaian hangzik, de kvantitatíve alá tudom támasztani: 

az arany ára 2022 óta megháromszorozódott. 

Hasonló ütemű drágulás utoljára 1979-ben volt, amikor az Egyesült Államok két számjegyű inflációval küzdött, Iránban pedig zajlott az iszlám forradalom és vele az olajárrobbanás. Akkor is épp szétesőben volt a világ, legalábbis befektetési/gazdasági szempontból. Ilyenkor a nép aranyba menekül, hiszen azt meg lehet fogni, államok nem inflálhatják szét a saját hasznukra – meg különben is, ez a szokás több ezer éve. 

Bizalomhiányra készpénz

De most hagyjuk egy kicsit a világot, találunk elég csapnivaló ügyet itthon is. Ezt is alá tudom támasztani kvantitatíve, bár megtettem már sokszor. Most itt van még egy támaszték: a készpénz előretörése Magyarországon.

Önmagában az nem mond semmit, hogy 2010 óta kétezer milliárd forintról tízezer fölé nőtt a forgalomban lévő készpénz. Ezt úgy érdemes nézni, hogy a GDP arányában (nagyobb gazdaság, nagyobb készpénzigény, ebben benne van az infláció is) és a régió többi országához képest hogyan változott. Ahogy a GDP esetén sem érdemes a 2010 óta látott nagy magyar növekedést önmagában nézni, hiszen az a kelet-európai gazdaság növekedése. Annak az okai az érdekesek, ha az átlagnál jobban vagy kevésbé nő a magyar GDP. Most már egyre inkább kevésbé. 

Szóval álljon itt egy táblázat arról, hogy mi történt 2010 óta a régióban készpénzállomány tekintetében (a CoPilot segítségével).

Bizalmas ügyek

HOLD Alapkezelő

Hasonló dinamikákat látunk a régióban. Növekvő és magasabb készpénzhasználat, mint az eurózónában, pedig utóbbiban benne vannak a tradicionálisan nagy feketegazdasággal, azaz magas készpénzhasználattal bíró déli országok is. Ami még feltűnő, az a balti államok készpénzkerülése. Látszik, hogy Magyarország csak-csak az élen jár a készpénzhasználat növekedésében 2010 óta.

Ez nem csupán egy adat, ez társadalmi diagnózis. A készpénz ugyanis nem a jól működő társadalmak pénze. A készpénz a bizalomhiány pénze. A „nem hiszek az államnak, a banknak, a rendszernek” pénze. Az „ezt meg tudom fogni” pénze. A népszerűségére itt persze az is rásegít, hogy olcsóbb vele fizetni, mint átutalással. 

Nem csoda, ha nő a készpénz iránti kereslet – nálunk a bizalomból van a legnagyobb hiány. Óriásplakáton háborúzunk a szövetségeseinkkel, és ellenség mindenki, aki nem tapsol. 

A barátainkról meg jobb mélyen hallgatni. A politika évek óta szisztematikusan csavarozza szét a repülőt, miközben még levegőben vagyunk. A vasút rohad, a beruházások zuhannak, csak a különadók röpködnek, a középosztály és a startupok eltűntek, a magánnyugdíjrendszernek már csak az emléke él, a gyűlölet tetőfokára hág, a hangulat és születésszám a mélypontján halódik. Mindenki érzi, hogy egyre jobban rázkódik a gép.

A szegény ember aranya

Jó példa a készpénzbe menekülésre a Covid. Igazából sokféle emberi abszurditásra jó példa a Covid. Amikor 2020-ban a legerősebb pániknapokat éltük, akkor nemcsak a csirkehús és a vécépapír fogyott ki a boltokból, de a készpénz is az ATM-ekből. Erről MNB-tanulmányok készültek: „A 2020. március 25-ig terjedő időszakban 8 munkanap alatt a forgalomban lévő készpénzállomány értéke mintegy 250 milliárd forinttal, azaz 3,9%-kal emelkedett, ami a korábbi trendek alapján 5-7 hónap normál növekményének felel meg.” Készpénzbe menekült a nép a bizonytalanság elől. És menekül azóta is.

Egy pillanatra még térjünk vissza a készpénzhasználat olcsóságára. Ugyanis nem az. A párna alatt tartott egymillió forint egy év múlva nem „egymillió forint, és mellékesen bosszankodom az infláción”.

Ezek a tényezők összefüggnek. Talán úgy könnyű megérteni, hogy ha az ember egy évig egymillió forintot a párna helyett a párnánál is stabilabb Államkincstárban tart, akkor éppen a bosszantóan magas infláció és a több mint bosszantó bizalomdeficit miatt lesz több pénze, egymillió-hetvenezer forintja. Azaz egymillió forintot a párnában tartani most évi hetvenezerbe kerül. Azaz a szegény ember, aki készpénzbe menekül, még szegényebb lesz. 

A gazdag ember analóg és digitális aranyai

Most pedig térjünk vissza a nagyvilágba. Az arany-mint-bizonytalansági-menedék narratíva addig eszkalálódott, hogy 2026 elejére már a spekulánsok (értsd: tőkeáttételes lakossági befektetők Ázsiától Amerikáig) kedvenc játékszerévé vált. Olyannyira, hogy a digitális arany, a bitcoin elől is elszívta a levegőt. Jól követhető ezen az ábrán, ahol a bitcoin árát látjuk az aranyéhoz képest. 

Csökkenő lelkesedés

HOLD Alapkezelő

Jelenleg egy bitcoin 70 ezer dollárba, azaz 16 uncia arany árába kerül. Néhány hónapja ez 35 uncia is volt, amennyi a legnagyobb bitcoinmániák idején szokott lenni. Csak eddig jellemzően a bitcoinba és abból rohangáltak ki-be a spekulánsok. Az elmúlt években azonban az arany is forró eszközzé vált.

Annyira megtelt a rövid távú traderekkel, hogy most, amikor Trump nekiment Iránnak, éppen ellentétesen viselkedett, mint szokott: menedék helyett kockázatos eszközként zuhanni kezdett az árfolyama. Eközben a bitcoin stagnál. Ugyanis utóbbi – talán éppen az aranyba áramlás miatt – korábban esett sokat. A bitcoin-arany arány nagyjából ott is van, ahol a legnagyobb bitcoinösszeomlások végén szokott lenni.

De ez nem befektetési ajánlás. Ugyanis sok okot tudnék felhozni az arany és a bitcoin jövőbeli esése vagy emelkedése mellett is. De a készpénztartás mellett egy racionális indokom sincs, amellett csak az irracionális aggodalom áll. 

A világ aranyba menekül, a magyar ember készpénzbe. De míg az arany néha valóban menedék, a készpénz biztos veszteség. A bizalomhiány ára magas – amíg félünk, fizetjük.

Nyitókép: ChatGPT