Mi sem természetesebb, mint hogy a szuverén magyar kormány külügyminisztere felhívja Moszkvát egy uniós tanácskozás előtt. És utána. Meg ha lehet, akkor közben is. Erről magyaráz Szijjártó Péter újságírók gyűrűjében. Egészen ügyes humorista, még apró röhintéseket is elereszt, ezzel is illusztrálva, milyen nevetséges ezen fennakadni. Vagy azon, hogy beavatkozott a szlovák választásokba, mert az meg olyan, mint a külföldi civilek és a sajtó finanszírozása:
Ha mások csinálják, az botrány, ha mi csináljuk, akkor viszont hőstett.
Ebben meg is nyugodhatnánk, eszerint ez a norma, nyilván engedélyt kérünk a Kremltől a döntéseinkhez. Végül is pont így működött az ország a rendszerváltás előtt. De Kádáréknak volt erre mentségük a szovjet hadsereg képében, amely 1968-ban is megmutatta a csehszlovákoknak a szuverenitás észszerű határait, és eleve itt ette őket a fene, tízezrével. Most ilyen kényszer nincs.
https://hvg.hu/360/20260324_panyi-orosz-befolyas-szijjarto-lavrov-valasztas-hvg
