Mi jelent veszélyt a nemzetbiztonságra? Kövér László házelnök szerint az ellenzék.
„A magyar politikai osztály egyik része önrendelkező államban és öntudatos nemzetben gondolkodik, ilyenben hisz és ilyenért dolgozik, a politika másik része pedig az önfeladó állam és önmarcangoló nemzet politikai hagyományának jegyében cselekszik” – vázolta 2020-ban Kövér a nemzetbiztonsági szolgálatok meghívottjai előtt, hogyan is látja a kormánypártot és az ellenzéket. S hozzátette: „Tisztelt Kollégák! Én ezt a politikai helyzetet tartom a legveszélyesebb nemzetbiztonsági kockázatnak, amely Magyarországot fenyegeti”.
Kövér mondatai lényegében nem jelentenek mást, minthogy a nemzetbiztonsági szolgálatok legitim célja az ellenzék hatalomra jutásának megakadályozása. S az akkori ellenzéket a házelnök mára egészen megkedvelte a Tisza Párthoz képest.
https://hvg.hu/itthon/20260219_horn-gral-lovag-gyurcsany-a-szellemi-kilimandzsaro-kover-laszlo-fidesz-tisza-valasztas
A szolgálatok pártpolitikai mentessége, külső, akár kormányzati befolyástól való távoltartása a legalapvetőbb érdeke lenne az országnak. A mai helyzetben, amikor háború van a szomszéd országban, terrorista fenyegetésekkel is szembe kell nézni, minden ország titkosszolgálata nagyobb sebességre van kapcsolva, s erre készülve kell védeni a nemzet biztonságát. Viszont tönkre teheti a szolgálatokat, ha belső hatalmi harcban használják fel őket.
A nemzet biztonságának védelme csak elhivatott, szakmáját felső fokon művelő titkosszolgákkal lehetséges, akiknek morálját viszont kikezdheti egy pártpolitikai megrendelés.
Márpedig jelenleg olyan személy irányítása alatt állnak a szolgálatok, akinek nincsenek skrupulusai, hogy mire használja a szolgálatokat. 2022-ben a kormányzat új erős embere Rogán Antal lett, s a propaganda központi irányítása mellett hozzá került a Belügyminisztériumtól az Alkotmányvédelmi Hivatal (AvH), a Nemzeti Információs Központ (NIK) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NbSz), a külügytől pedig a hírszerzők, azaz az Információs Hivatal (IH).
Rogán rögtön tisztogatáshoz is látott, ez utóbbi háromnak a kormányalakítás után le is cserélte vezetőit. Az IH élére Oláh Krisztián, az AvH addigi műveleti főigazgatóhelyettese került, ami elég szokatlan megoldásnak tűnik, hiszen a hírszerzés és belső nemzetbiztonsági szolgálati feladatok meglehetősen eltérnek egymástól. A NIK vezetését szintén egy korábbi AvH-s műveleti főigazgatóhelyettesre, Kovács Zoltán Andrásra bízta a miniszter. S titkosszolgálati helyettes államtitkárrá tette meg Farkas Örsöt, aki előtte volt már Kocsis Máté polgármesteri kabinetfőnöke, majd a Kormányzati Tájékoztatási Központot is vezette. Várható volt tehát, hogy ilyen hatalmi koncentrációban új kihívás elé kerülnek a nemzetbiztonsági tisztek.
https://hvg.hu/itthon/20260325_szabo-bence-szazados-informatikusok-nni-nmyomozas-tisza-part-direkt-36
Elsősorban a NIK tűnt olyan szervezetnek, amelyet Rogán kézivezérelhet, jelentősen megnövelte ugyanis a szervezet hatáskörét. A NIK minden olyan információval rendelkezhet, amelyeket a többi polgári titkosszolgálat összegyűjt. Joga van arra, hogy bármelyik kormányzati szervtől, bármelyik titkosszolgálattól információkat kérjen, és azokat haladéktalanul megkapja. Ezeket a hírigényeket pedig Rogán Antal kérheti és kaphatja meg. A NIK volt az, amely politikai megrendelésre szállította azokat a jelentéseket, amelyekkel a 2022-es ellenzéki pártokat próbálták meg külföldi támogatási ügybe belekeverni. A szolgálat egy „szupertitkosszolgálattól” elvárhatóhoz képest roppant nívótlan jelentéseket adott le. Azóta már új vezetője van a szervezetnek, a szintén az AvH-tól érkezett Hatala Anna személyében.
A héten az AvH vette át a NIK szerepét, s próbálta megmagyarázni, a párt nevének említése nélkül, hogy miért is „mentek rá” a Tisza párt informatikusaira. A sebtében összetákolt irat egy sok sebből vérző történetet vázolt fel, ami azért meglepő egy olyan szervezettől, amelynek a nemzet biztonságára kellene ügyelnie.
https://hvg.hu/itthon/20260324_nemzetbiztonsagi-bizottsag-alkotmanyvedelmi-hivatal-jelentes-tisza-part-informatikusok-titkosszolgalat-nyomozas
Az AvH vezetője jelenleg Bárdos Szabolcs, aki legtöbb elődjétől eltérően mindig is e szervezet kötelékében dolgozott, s ötéves műveleti főigazgatóhelyettesi munka után 2020-tól vezeti már a szervezetet. 2010 után elődjeit (Balajti Lászlót, Göbölös Lászlót és Kiss Zoltánt) mind rapid módon, azonnali hatállyal késztették távozásra, mert Orbán Viktor valamiért elégedetlenségét fejezte ki feléjük. Kisst azonban Pintér Sándor váratlanul Orbánnal szemben leváltásakor is dicsérte, mondván jól végezte munkáját.
Nem kizárt, hogy Orbán ekkor döntötte el, elveszi Pintértől a nemzetbiztonsági ügyeket.
Az új vezetőt, Bárdos Szabolcsot Rogán is a helyén hagyta. Bárdost egy sokat tapasztalt, a posztra alkalmas vezetőnek tartották nemzetbiztonsági körökben, amit most erősen megkérdőjelezett a Tisza informatikusai körül kipattant botrány. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága számára gyorsan összetákolt AvH-jelentést ugyan nem Bárdos, hanem egy helyettese írta alá, de nyilván a főigazgató viseli a felelősséget azért a politikai indíttatású munkáért, amely a héten napvilágra került.
A rendszerváltozás után kidolgozott nemzetbiztonsági doktrína lényege, hogy a korábbi kommunista állampárti gyakorlattal szemben a nemzet biztonsága nem az éppen aktuális hatalom biztonságát jelenti. Amennyiben a hatalmon lévők saját politikai céljaikra használják a szolgálatokat, ahelyett, hogy a tényleges veszélyeket próbálnák elhárítani, akkor a nemzet biztonságát teszik ki veszélynek.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal, illetve elődje, a Nemzetbiztonsági Hivatal esetében mindig fennállt a veszély, hogy politikai megrendeléseket is teljesíteniük kell az ott dolgozóknak. A rendszerváltozás idején alapvető szempont volt, hogy a korábbi állambiztonsági tapasztalatok miatt elvegyék a mindenkori belügyminisztertől a nemzetbiztonsági ügyeket, s csak a rendőrséget hagyják fennhatósága alatt. Azóta az általában tárca nélküli miniszterek vagy miniszterelnökségi államtitkárok által irányított nemzetbiztonság azonban sorra botrányokba futott bele. Így volt ez már a Horn-kormány alatt a Nyírfa-ügyben, majd 1998 után a Fideszt érintő megfigyelési ügyben is.
2002 után nemzetbiztonsági tisztek vettek részt egy alapítvány (Együtt-Egymásért) zavaros pénzügyeiben, majd kiderült, hogy bolgároknak álcázott orosz titkosszolgákkal kerestették a hivatal tégláit, azaz ki segít belülről a Fidesznek. Később az is kiderült, hogy Laborc Sándor, a hivatal aktuális főigazgatója egy maffiózóval, Portik Tamással egyezkedett politikai ügyekről. Az pedig már kétségtelenül mindennek az alja volt, hogy a hivatal Laborc előtti főigazgatója, Galambos Lajos bíróság elé került és jogerősen el is ítélték.
2010-ben Pintér Sándor elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy újra a belügyhöz kapcsolja a szolgálatokat, s övé lett az AvH mellett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. A hírszerzés, az Információs Hivatal felügyelete először Martonyi János külügyminiszterhez, 2012-től Lázár Jánoshoz, majd 2018-ban újra a külügyminiszterhez, Szijjártó Péterhez került.
2002 után nemzetbiztonsági tisztek vettek részt egy alapítvány (Együtt-Egymásért) zavaros pénzügyeiben, majd kiderült, hogy bolgároknak álcázott orosz titkosszolgákkal kerestették a hivatal tégláit, azaz ki segít belülről a Fidesznek. Később az is kiderült, hogy Laborc Sándor, a hivatal aktuális főigazgatója egy maffiózóval, Portik Tamással egyezkedett politikai ügyekről. Az pedig már kétségtelenül mindennek az alja volt, hogy a hivatal Laborc előtti főigazgatója, Galambos Lajos bíróság elé került és jogerősen el is ítélték.
2010-ben Pintér Sándor elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy újra a belügyhöz kapcsolja a szolgálatokat, s övé lett az AvH mellett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. A hírszerzés, az Információs Hivatal felügyelete először Martonyi János külügyminiszterhez, 2012-től Lázár Jánoshoz, majd 2018-ban újra a külügyminiszterhez, Szijjártó Péterhez került.
Nyitókép: HVG / Túry Gergely
