A „halott hús” helyett csirkelábat exportálunk Kínába, aranyárban veszik meg

A fogyasztók a következő években 10-15 százalékkal olcsóbb csirkehúsnak örülhetnek, a termelők 20-30 százaléka viszont tönkremegy. Így vonja meg az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok szabadkereskedelmi megállapodásának mérlegét Bárány László, a MasterGood Kft. ügyvezető-tulajdonosa. Interjú.

Mi lesz a következménye Európában a Mercosur-országokkal kötött megállapodásnak?

Egyértelmű, hogy a Mercosur-megállapodásnak nem lesz pozitív hatása. Bár a baromfik közül gyakorlatilag csak a csirke piacára fog hatni, de ahogy jeleztem, negatív módon.

A jó a rosszban, hogy ez nem úgy történik majd, mint egy cunami, hanem nagyjából öt éven át folyamatosan növekedni fog a dél-amerikai csirkehús vámmentes importja.

A csirkehúsokon belül azonban meg kell különböztetni két termékcsoportot. Az egyik a csirkemellfilé és a belőle készült kényelmi ételek (amikor a gyártás során fűszerezzük, pácoljuk, elősütjük a húst). A másik termékcsoport a vörös húsok, vagyis a csirkecomb, a csirkeszárny, a csirkeláb. Ennek a két csoportnak eltérő a felvevőpiaca, aminek azért van jelentősége, mert a dél-amerikain kívül lesz más piaci nyomás is a következő 5-10 évben, ezt pedig Kína és Ukrajna okozza.

Tehát már Kína sem felvevőpiac?

Kínában is rendkívüli módon növekszik a csirkehústermelés, és a fehér húst, vagyis a mellfilét ők úgy hívják, hogy halott hús, tehát nem értékes. Ott az úgynevezett vörös húsokat kedvelik, így mi is exportálunk Kínába például csirkelábat, méghozzá nagyon magas áron, mert ott az az érték. Kínában borzasztó gyorsan csökken a lakosság száma, évente 2-3 millióval. A populáció és a fogyasztói réteg csökkenése mellett elindult a belső piacon alulértékelt fehér hús exportja Európába.

Bárány László (73)
Az 1907-től baromfitenyésztéssel foglalkozó családi cégcsoport zászlóshajójának, a MasterGood Kft.-nek – amelynek ő ügyvezető-tulajdonosa – 2024-ben 180 milliárd forint volt az árbevétele, 24,5 milliárd az adózott nyeresége. A család becsült vagyona meghaladja a 120 milliárd forintot, amivel 19. a leggazdagabbak magyarországi listáján.

Kínában jelenleg kilónként 485 forint a csirkemellfilé ára. Ha ezt a Közel-Keletre akarják eladni, rá jön 60 forint, ha Európába, akkor 100-105 forint fuvarköltség. Tehát 600 forint alatt megáll a kínai mellfilé ára. Eközben a brazil csirkemell 3,5 euróért érkezik be Európába. A 600 forint éppen csak 1,5 euró. Ebből főleg több év távlatában lesznek problémák.

Ha ebből arra jutok, hogy nem is annyira a Mercosur a veszély, mint inkább Kína, az helyes következtetés?

Hozzászólások