Mi lesz a következménye Európában a Mercosur-országokkal kötött megállapodásnak?
Egyértelmű, hogy a Mercosur-megállapodásnak nem lesz pozitív hatása. Bár a baromfik közül gyakorlatilag csak a csirke piacára fog hatni, de ahogy jeleztem, negatív módon.
A jó a rosszban, hogy ez nem úgy történik majd, mint egy cunami, hanem nagyjából öt éven át folyamatosan növekedni fog a dél-amerikai csirkehús vámmentes importja.
A csirkehúsokon belül azonban meg kell különböztetni két termékcsoportot. Az egyik a csirkemellfilé és a belőle készült kényelmi ételek (amikor a gyártás során fűszerezzük, pácoljuk, elősütjük a húst). A másik termékcsoport a vörös húsok, vagyis a csirkecomb, a csirkeszárny, a csirkeláb. Ennek a két csoportnak eltérő a felvevőpiaca, aminek azért van jelentősége, mert a dél-amerikain kívül lesz más piaci nyomás is a következő 5-10 évben, ezt pedig Kína és Ukrajna okozza.
Tehát már Kína sem felvevőpiac?
Kínában is rendkívüli módon növekszik a csirkehústermelés, és a fehér húst, vagyis a mellfilét ők úgy hívják, hogy halott hús, tehát nem értékes. Ott az úgynevezett vörös húsokat kedvelik, így mi is exportálunk Kínába például csirkelábat, méghozzá nagyon magas áron, mert ott az az érték. Kínában borzasztó gyorsan csökken a lakosság száma, évente 2-3 millióval. A populáció és a fogyasztói réteg csökkenése mellett elindult a belső piacon alulértékelt fehér hús exportja Európába.
Kínában jelenleg kilónként 485 forint a csirkemellfilé ára. Ha ezt a Közel-Keletre akarják eladni, rá jön 60 forint, ha Európába, akkor 100-105 forint fuvarköltség. Tehát 600 forint alatt megáll a kínai mellfilé ára. Eközben a brazil csirkemell 3,5 euróért érkezik be Európába. A 600 forint éppen csak 1,5 euró. Ebből főleg több év távlatában lesznek problémák.
Ha ebből arra jutok, hogy nem is annyira a Mercosur a veszély, mint inkább Kína, az helyes következtetés?