Mit tehet a vezető, amikor a kiszámíthatatlanság az alapállapot?
A vezetők bizonytalanságtűrési szintje üzleti tényező: hat a döntések minőségére, a csapat működésére és arra is, mennyi valós információ jut el időben a vezetőig. A következő években különösen értékes lesz az a belső stabilitás, amelyre zavaros, átláthatatlan helyzetekben is lehet támaszkodni. // Ismét új, szervezetfejlesztésről író csapatot mutathatunk be A jövő vállalata hírlevelünkben! A következő időszakban az OD Partner és az Ascon Consulting munkatársaival dolgozunk együtt.
A mostani üzleti környezetben a kiszámíthatatlanság nem kivétel: gazdasági hullámzás, technológiai ugrások, munkaerőpiaci feszültségek, ellátási nehézségek, geopolitikai hatások egyszerre alakítják a döntési teret, amelyben vezetőként működni kell. A döntéshozók egyre gyakrabban kerülnek váratlan, komplex és nehezen belátható helyzetekbe, miközben ugyanúgy kell teljesítményt elérniük, embereket támogatniuk, és sok esetben újítaniuk is ismert folyamatokon.
Mi az a bizonytalanságtűrés, és mitől lesz versenytényező?
A szakirodalom szerint a bizonytalanságtűrés egy viszonylag stabil, szisztematikus válaszkészség, amely azt mutatja meg, ki mennyire erős belső feszültséggel reagál összetett, kiszámíthatatlan, kétértelmű helyzetekre.
Érdemes ezt a saját működésünkben is megfigyelni:
Ismerős magamról, hogy sokszor gyorsan ajánlok megoldást nem átlátható helyzetekben in?
Hogy érzem magam, amikor nincs azonnali válaszom valamire?
Milyen gyorsan akarom lezárni a bizonytalan helyzeteket?
Mi kell nekem ahhoz, hogy tovább tudjak benne maradni a bizonytalan helyzetekben is?
Alacsonyabb bizonytalanságtűrési szint mellett gyakoribbak a fenyegetésként megélt helyzetekre adott reakciók: aggodalom, elkerülés, halogatás, elfojtás, tagadás, a túlzott, de látszólagos kontroll. Ezek közvetlenül rontják a döntések minőségét, és lassítják a szervezet reakcióját. Kutatási eredmények igazolják, hogy a magasabb szintű bizonytalanságtűrés hatással van a jobb csapat- és szervezeti teljesítményre.
Mit mond a vezető?
Ugyanaz a ködös helyzet többféle vezetői működést hívhat elő, nézzünk meg most kettőt.
Az egyik vezető az első zavaros jelből fenyegetést olvas ki, és azonnal szűkíteni kezdi a mozgásteret: erősebb kontroll, kevesebb kezdeményezés, elhúzódó vagy túl gyors és egyedül meghozott döntések. A másik vezető ugyanúgy érzi a helyzet súlyát, és közben képes fókuszban maradni. Kérdéseket tesz fel: mire látok rá most, mire nem, és mi az, amire ebben a pillanatban tényleg van hatásom?
A kétféle reakció közötti különbség kisebb részben külső, nagyobb részben viszont belső tényezők eredménye. A második vezető esetében megjelenik a képesség az absztrakt gondolkodásra, jellemző lehet az újdonságkeresés (hiszen aki nyitottabb, gyakrabban tud kíváncsisággal fordulni az ismeretlen felé) és valószínűsíthető a magas szintű érzelemszabályozás. Többek között ezek teszik lehetővé a magasabb szintű bizonytalanságtűrést. Ahogy a helyzet újraértékelése és a helyzet módosítása együtt járhat a jobb teljesítménnyel, míg az elfojtás inkább rontja azt.
A különbség kisebb részben külső tényezőkből, nagyobb részben a vezető belső működéséből fakad.
Abban, hogy képes-e egyszerre érzékelni a nyomást és gondolkodni róla. Hogy kíváncsisággal fordul-e az ismeretlen felé, és mennyire tudja szabályozni a saját reakcióit, érzelmeit. Ezek teszik lehetővé, hogy ne csak reagáljon a helyzetre, hanem újra is értelmezze azt – ami jellemzően jobb döntésekhez vezet, mint a gyors lezárás vagy az elfojtás.
Illusztráció a különbségre a helyzetben hangosan vagy ki nem mondott tipikus mondatokkal:
Mondjuk, nem mondjuk
Ascon Consulting
Magyar közeg, túlzott kontroll
Ha egy ország kultúrájában erősebb a bizonytalanság kerülése, ott nagyobb a késztetés a szabálykövetésre, a precizitásra, a „biztos alapra” – és ez gyors változásban könnyen átfordulhat merevségbe. Hofstede modelljében Magyarország bizonytalanságkerülési indexe magas (82/100), ami a gyakorlatban gyakran óvatosságot, szkepszist és ellenállást is jelenthet az „ismeretlennel” szemben.
Vezetői szempontból ez sokszor azt jelenti, hogy a túlzott kontroll nem stratégia, hanem reflex: „még egy körben ellenőrizzünk”, „még egy biztosítékot tegyünk bele”, „még egy jóváhagyást szerezzünk be”. Miközben ez látszólag megnyugtató, nem hoz valódi eredményt, és gyengíti a csapat pszichológiai biztonságát.
Mi történik, ha valaki hibázik?
A csapatok komplex, kétértelmű helyzetekben sokszor attól lassulnak le vagy merevednek be, hogy a védekezés túl sok energiát visz el. Félnek hibázni, nem időben derülnek ki a rossz hírek, nincs transzparens információáramlás, beszűkül a gondolkodás, rosszabb minőségű döntések születnek, nincs kreativitás.
Amy C. Edmondson pszichológiai biztonság definíciója pont arról szól, hogy a tudásmegosztást, kreativitást és innovációt olyan közeg támogatja, ahol lehet megszólalni, kockáztatni, hibázni, ötletet behozni a negatív következményektől való félelem nélkül.
Gondolj a saját csapatodra, és válaszolj őszintén:
Mi történik nálunk, ha valaki hibázik? (Merjük vállalni? Tanulunk belőle? Aránytalan következményei lesznek?)
Mennyire merünk kreatívak lenni? (Tudunk-e szabadon ötletelni? Lehet nagyon merész ötletet is bedobni?)
Mennyire könnyű nálunk ellentmondani a vezetőnek?
Merik jelezni a kollégák, ha nem értenek valamit vagy elakadtak?
Mi történik, ha valaki „félkész” gondolattal szólal meg? Építünk rá? Lezárjuk? Elmondjátok, hogy ezzel már próbálkozott a cég, de nem megvalósítható?
Mennyire jelenik meg valódi párbeszéd a megbeszéléseken? Több nézőpont találkozik? Gyors egyetértés születik?
Ha bármelyikre nem a válasz, érdemes megfigyelni, mik az akadályok, mik gyengítik a pszichológiai biztonságot a csapatban.
A beláthatatlan mint gyakorlóterep
A jó hír, hogy a bizonytalanságtűrés fejleszthető: vezetői coachinggal vagy más önismereti munkával és gyakorlással.
Az önismereti munka segít tudatosítani, hogyan reagálunk a bizonytalanságra. Ezek a reakciók sokszor automatikusak, amíg nem kezdjük el őket észrevenni. Például:
Mikor kezdünk el gyorsan lezárni egy helyzetet?
Mikor váltunk át túlzott kontrollba?
Mikor halogatjuk a döntést?
Az improvizációs workshopok alkalmasak arra, hogy saját élményen keresztül, élesben, de biztonságos közegben találkozhassunk azzal, milyen érzés, amikor nincs kész forgatókönyv, mégis jelen kell maradni, figyelni kell a többiekre, és építkezni kell abból, ami éppen történik.
Ilyenkor nincs idő hosszasan mérlegelni: reagálni kell, miközben folyamatosan alakul a közös jelenet. Ilyenkor válik láthatóvá, hogyan működünk nyomás alatt:
mennyire tudunk jelen maradni,
hogyan szabályozzuk a saját feszültségünket,
mennyire tudunk kapcsolódni másokhoz, és
mennyire engedjük bele magunkat az adott helyzetbe kreatívan is.
Ez a fajta tapasztalat egyszerre fejleszti az önismeretet, az érzelemszabályozást, a kreativitást és az együttműködést. Nem véletlen, hogy az improvizáció és a mai vezetői valóság között erős a párhuzam: mindkettő „előre nem megtervezett, együttműködésen alapuló teljesítmény”, ahol a folyamat és a produktum egyszerre születik.
A beláthatatlan így válhat gyakorlótereppé: ha a vezető felismeri és megérti a saját reakcióit, és képes segítséggel alakítani rajtuk, akkor megtanulja egy kicsit tovább benne tartani magát és a csapatát a feszítő helyzetekben, mint ami ösztönösen kényelmes lenne. Ez erősíti a saját mentális stabilitását, miközben a csapat működését és ezen keresztül a közös teljesítményt is érdemben támogatja.
A jövő vállalata // OD Partner & Ascon Consulting
A világ, amelyben vezetőként és munkavállalóként is létezünk, a gyorsasága mellett alapjaiban vált kiszámíthatatlanná. Ebben a környezetben a valódi válaszokat a felszín alatt találhatjuk meg, ha merünk a tapasztalatainkból tanulni. Ezért kapcsolódunk be A jövő vállalata prémium hírlevélsorozatba, ahol kilenc hónapon át írunk a szervezetfejlesztés aktuális témáiról.
A sorozat tartalmát két, szakmailag rokon, mégis egyedi karakterű műhely, az OD Partner és az Ascon szakértői adják közre.
/ Az OD Partner csapatában a hatni akaró vezetők szövetségesei vagyunk, ahol a „kézműves gondosság” és a reflexivitás a legfőbb szakmai érték. A valódi szervezeti hatékonyság az emberi kapcsolódások minőségén és a belső igazságok bátor kimondásán alapul.
/ Az Ascon Consulting rendszerszemléletű megközelítéssel és a szervezeti struktúrák, dinamikák mély ismeretével dolgozik: abban támogatjuk a vezetőket, hogy ne csak navigáljanak a bizonytalanságban, hanem tudatosan alakítsák a szervezet válaszait.
Írásainkban a hazai szervezeti valóság tapasztalataiból merítünk, saját kutatási eredményeinkre és tanácsadói reflexióinkra támaszkodunk. Hiteles képet szeretnénk adni a jelen – kellően sokféle – kihívásairól, ezért közös gondolkodásra hívjuk az olvasót az alábbi témákban:
* Egyéni különlegességek: Hogyan válik a neurodiverzitás kényszerű kihívásból valódi erőforrássá a csapatokban? * Formális és informális struktúrák: Mitől működik a formális struktúra és hogyan jelennek meg mellette azok az informális erővonalak, amelyek végül mindent felülírnak? * A vezetői lét stációi: Beszélünk a 40-es évek „aranykalitka” effektusáról, az 50 feletti karrierívekről és a kiégés olykor fájdalmas, de tanulságos párkapcsolati következményeiről. * A jövő eszközei: Megnézzük, hogyan szelídíthető meg az AI a szervezetfejlesztésben, és hogyan maradhatunk autentikusak a technológia-vezérelt világban. * Vezetői- és szervezeti tabuk: Mit vállal fel egy vezető nyilvánosan és milyen ára van annak, ha a csend irányít?
Hírleveleink kettős tükröt tartanak az olvasók elé: ha ön cégvezető, stratégiai szempontokat kap; ha munkavállalóként olvassa, segítünk megérteni a saját szerepét a változásban.
Kéthetente találkozunk!
Tetszik, amit olvasol?
Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják a gazdaság vagy a menedzsment területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje.