Mit tehet a vezető, amikor a kiszámíthatatlanság az alapállapot?
A vezetők bizonytalanságtűrési szintje üzleti tényező: hat a döntések minőségére, a csapat működésére és arra is, mennyi valós információ jut el időben a vezetőig. A következő években különösen értékes lesz az a belső stabilitás, amelyre zavaros, átláthatatlan helyzetekben is lehet támaszkodni. // Ismét új, szervezetfejlesztésről író csapatot mutathatunk be A jövő vállalata hírlevelünkben! A következő időszakban az OD Partner és az Ascon Consulting munkatársaival dolgozunk együtt.
A mostani üzleti környezetben a kiszámíthatatlanság nem kivétel: gazdasági hullámzás, technológiai ugrások, munkaerőpiaci feszültségek, ellátási nehézségek, geopolitikai hatások egyszerre alakítják a döntési teret, amelyben vezetőként működni kell. A döntéshozók egyre gyakrabban kerülnek váratlan, komplex és nehezen belátható helyzetekbe, miközben ugyanúgy kell teljesítményt elérniük, embereket támogatniuk, és sok esetben újítaniuk is ismert folyamatokon.
Mi az a bizonytalanságtűrés, és mitől lesz versenytényező?
A szakirodalom szerint a bizonytalanságtűrés egy viszonylag stabil, szisztematikus válaszkészség, amely azt mutatja meg, ki mennyire erős belső feszültséggel reagál összetett, kiszámíthatatlan, kétértelmű helyzetekre.
Érdemes ezt a saját működésünkben is megfigyelni:
Ismerős magamról, hogy sokszor gyorsan ajánlok megoldást nem átlátható helyzetekben in?
Hogy érzem magam, amikor nincs azonnali válaszom valamire?
Milyen gyorsan akarom lezárni a bizonytalan helyzeteket?
Mi kell nekem ahhoz, hogy tovább tudjak benne maradni a bizonytalan helyzetekben is?
Alacsonyabb bizonytalanságtűrési szint mellett gyakoribbak a fenyegetésként megélt helyzetekre adott reakciók: aggodalom, elkerülés, halogatás, elfojtás, tagadás, a túlzott, de látszólagos kontroll. Ezek közvetlenül rontják a döntések minőségét, és lassítják a szervezet reakcióját. Kutatási eredmények igazolják, hogy a magasabb szintű bizonytalanságtűrés hatással van a jobb csapat- és szervezeti teljesítményre.
Mit mond a vezető?
Ugyanaz a ködös helyzet többféle vezetői működést hívhat elő, nézzünk meg most kettőt.
Az egyik vezető az első zavaros jelből fenyegetést olvas ki, és azonnal szűkíteni kezdi a mozgásteret: erősebb kontroll, kevesebb kezdeményezés, elhúzódó vagy túl gyors és egyedül meghozott döntések. A másik vezető ugyanúgy érzi a helyzet súlyát, és közben képes fókuszban maradni. Kérdéseket tesz fel: mire látok rá most, mire nem, és mi az, amire ebben a pillanatban tényleg van hatásom?
A kétféle reakció közötti különbség kisebb részben külső, nagyobb részben viszont belső tényezők eredménye. A második vezető esetében megjelenik a képesség az absztrakt gondolkodásra, jellemző lehet az újdonságkeresés (hiszen aki nyitottabb, gyakrabban tud kíváncsisággal fordulni az ismeretlen felé) és valószínűsíthető a magas szintű érzelemszabályozás. Többek között ezek teszik lehetővé a magasabb szintű bizonytalanságtűrést. Ahogy a helyzet újraértékelése és a helyzet módosítása együtt járhat a jobb teljesítménnyel, míg az elfojtás inkább rontja azt.
A különbség kisebb részben külső tényezőkből, nagyobb részben a vezető belső működéséből fakad.
Abban, hogy képes-e egyszerre érzékelni a nyomást és gondolkodni róla. Hogy kíváncsisággal fordul-e az ismeretlen felé, és mennyire tudja szabályozni a saját reakcióit, érzelmeit. Ezek teszik lehetővé, hogy ne csak reagáljon a helyzetre, hanem újra is értelmezze azt – ami jellemzően jobb döntésekhez vezet, mint a gyors lezárás vagy az elfojtás.
Illusztráció a különbségre a helyzetben hangosan vagy ki nem mondott tipikus mondatokkal:
Mondjuk, nem mondjuk
Ascon Consulting
Magyar közeg, túlzott kontroll
Ha egy ország kultúrájában erősebb a bizonytalanság kerülése, ott nagyobb a késztetés a szabálykövetésre, a precizitásra, a „biztos alapra” – és ez gyors változásban könnyen átfordulhat merevségbe. Hofstede modelljében Magyarország bizonytalanságkerülési indexe magas (82/100), ami a gyakorlatban gyakran óvatosságot, szkepszist és ellenállást is jelenthet az „ismeretlennel” szemben.
Vezetői szempontból ez sokszor azt jelenti, hogy a túlzott kontroll nem stratégia, hanem reflex: „még egy körben ellenőrizzünk”, „még egy biztosítékot tegyünk bele”, „még egy jóváhagyást szerezzünk be”. Miközben ez látszólag megnyugtató, nem hoz valódi eredményt, és gyengíti a csapat pszichológiai biztonságát.
Mi történik, ha valaki hibázik?
A csapatok komplex, kétértelmű helyzetekben sokszor attól lassulnak le vagy merevednek be, hogy a védekezés túl sok energiát visz el. Félnek hibázni, nem időben derülnek ki a rossz hírek, nincs transzparens információáramlás, beszűkül a gondolkodás, rosszabb minőségű döntések születnek, nincs kreativitás.
Amy C. Edmondson pszichológiai biztonság definíciója pont arról szól, hogy a tudásmegosztást, kreativitást és innovációt olyan közeg támogatja, ahol lehet megszólalni, kockáztatni, hibázni, ötletet behozni a negatív következményektől való félelem nélkül.
Gondolj a saját csapatodra, és válaszolj őszintén:
Mi történik nálunk, ha valaki hibázik? (Merjük vállalni? Tanulunk belőle? Aránytalan következményei lesznek?)
Mennyire merünk kreatívak lenni? (Tudunk-e szabadon ötletelni? Lehet nagyon merész ötletet is bedobni?)
Mennyire könnyű nálunk ellentmondani a vezetőnek?
Merik jelezni a kollégák, ha nem értenek valamit vagy elakadtak?
Mi történik, ha valaki „félkész” gondolattal szólal meg? Építünk rá? Lezárjuk? Elmondjátok, hogy ezzel már próbálkozott a cég, de nem megvalósítható?
Mennyire jelenik meg valódi párbeszéd a megbeszéléseken? Több nézőpont találkozik? Gyors egyetértés születik?
Ha bármelyikre nem a válasz, érdemes megfigyelni, mik az akadályok, mik gyengítik a pszichológiai biztonságot a csapatban.
A beláthatatlan mint gyakorlóterep
A jó hír, hogy a bizonytalanságtűrés fejleszthető: vezetői coachinggal vagy más önismereti munkával és gyakorlással.
Az önismereti munka segít tudatosítani, hogyan reagálunk a bizonytalanságra. Ezek a reakciók sokszor automatikusak, amíg nem kezdjük el őket észrevenni. Például:
Mikor kezdünk el gyorsan lezárni egy helyzetet?
Mikor váltunk át túlzott kontrollba?
Mikor halogatjuk a döntést?
Az improvizációs workshopok alkalmasak arra, hogy saját élményen keresztül, élesben, de biztonságos közegben találkozhassunk azzal, milyen érzés, amikor nincs kész forgatókönyv, mégis jelen kell maradni, figyelni kell a többiekre, és építkezni kell abból, ami éppen történik.
Ilyenkor nincs idő hosszasan mérlegelni: reagálni kell, miközben folyamatosan alakul a közös jelenet. Ilyenkor válik láthatóvá, hogyan működünk nyomás alatt:
mennyire tudunk jelen maradni,
hogyan szabályozzuk a saját feszültségünket,
mennyire tudunk kapcsolódni másokhoz, és
mennyire engedjük bele magunkat az adott helyzetbe kreatívan is.
Ez a fajta tapasztalat egyszerre fejleszti az önismeretet, az érzelemszabályozást, a kreativitást és az együttműködést. Nem véletlen, hogy az improvizáció és a mai vezetői valóság között erős a párhuzam: mindkettő „előre nem megtervezett, együttműködésen alapuló teljesítmény”, ahol a folyamat és a produktum egyszerre születik.
A beláthatatlan így válhat gyakorlótereppé: ha a vezető felismeri és megérti a saját reakcióit, és képes segítséggel alakítani rajtuk, akkor megtanulja egy kicsit tovább benne tartani magát és a csapatát a feszítő helyzetekben, mint ami ösztönösen kényelmes lenne. Ez erősíti a saját mentális stabilitását, miközben a csapat működését és ezen keresztül a közös teljesítményt is érdemben támogatja.
A jövő vállalata // OD Partner & Ascon Consulting
A világ, amelyben vezetőként és munkavállalóként is létezünk, a gyorsasága mellett alapjaiban vált kiszámíthatatlanná. Ebben a környezetben a valódi válaszokat a felszín alatt találhatjuk meg, ha merünk a tapasztalatainkból tanulni. Ezért kapcsolódunk be A jövő vállalata prémium hírlevélsorozatba, ahol kilenc hónapon át írunk a szervezetfejlesztés aktuális témáiról.
A sorozat tartalmát két, szakmailag rokon, mégis egyedi karakterű műhely, az OD Partner és az Ascon szakértői adják közre.
/ Az OD Partner csapatában a hatni akaró vezetők szövetségesei vagyunk, ahol a „kézműves gondosság” és a reflexivitás a legfőbb szakmai érték. A valódi szervezeti hatékonyság az emberi kapcsolódások minőségén és a belső igazságok bátor kimondásán alapul.
/ Az Ascon Consulting rendszerszemléletű megközelítéssel és a szervezeti struktúrák, dinamikák mély ismeretével dolgozik: abban támogatjuk a vezetőket, hogy ne csak navigáljanak a bizonytalanságban, hanem tudatosan alakítsák a szervezet válaszait.
Írásainkban a hazai szervezeti valóság tapasztalataiból merítünk, saját kutatási eredményeinkre és tanácsadói reflexióinkra támaszkodunk. Hiteles képet szeretnénk adni a jelen – kellően sokféle – kihívásairól, ezért közös gondolkodásra hívjuk az olvasót az alábbi témákban:
* Egyéni különlegességek: Hogyan válik a neurodiverzitás kényszerű kihívásból valódi erőforrássá a csapatokban? * Formális és informális struktúrák: Mitől működik a formális struktúra és hogyan jelennek meg mellette azok az informális erővonalak, amelyek végül mindent felülírnak? * A vezetői lét stációi: Beszélünk a 40-es évek „aranykalitka” effektusáról, az 50 feletti karrierívekről és a kiégés olykor fájdalmas, de tanulságos párkapcsolati következményeiről. * A jövő eszközei: Megnézzük, hogyan szelídíthető meg az AI a szervezetfejlesztésben, és hogyan maradhatunk autentikusak a technológia-vezérelt világban. * Vezetői- és szervezeti tabuk: Mit vállal fel egy vezető nyilvánosan és milyen ára van annak, ha a csend irányít?
Hírleveleink kettős tükröt tartanak az olvasók elé: ha ön cégvezető, stratégiai szempontokat kap; ha munkavállalóként olvassa, segítünk megérteni a saját szerepét a változásban.
Kéthetente találkozunk!
Tetszik, amit olvasol?
Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják a gazdaság vagy a menedzsment területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje.
Madáretetőben is találtak bankjegyeket az NVVH nyomozói. Az elnök szerint „senkinek az óvodai jele” nincs a megtalált hat és félmilliárdon, majd eldől, hogy kié volt.
A húsleves és a rántott hús sokaknak ismerős kiindulópont, de az ország étkezési kultúrája jóval sokszínűbb annál, mint amit a klasszikus családi ebédről alkotott képünk sugall.