A hét intézménye: elnöki könyvtárak
Tökéletesen illik Donald Trumphoz annak az elnöki könyvtárnak a látványterve, amit hétfőn tett közzé a Truth Social közösségi platformján. A mesterséges intelligenciával készült videón egy Miami fölé magasodó felhőkarcoló szerepel, ami csillog-villog, rajta hatalmas betűkkel a Trump szó, az oldalán óriási csillagos-sávos lobogó, a tetején pedig az amerikai trikolórban (piros-fehér-kék) pompázó csúcs.
A bejárati ajtó természetesen aranyozott, ahogyan a mozgólépcső is, az átriumban pedig ott egy visszavonultatott elnöki különgép. Természetesen minden Trump nagyságát és elnöki korszakának dicsőségét zengi. Az amerikai elnökök hagyományosan hagynak az utódjaikra – és a történelemre – a nevüket viselő könyvtárat, ami komoly szerepet is betölt. Ott őrzik azokat a dokumentumokat és tárgyakat, amiket nem kell törvény alapján leadni az országos levéltárba vagy a múzeumoknak. Ezek a könyvtárak mindig is valamiféle politikai piramisként szolgáltak, de Trump nem lenne Trump, ha nem akarna minden más elődjén túltenni.
Az elnöki könyvtárak sajátosan amerikai intézmények: egyszerre állítanak emléket a Fehér Ház egykori urának – ezzel szolgálnak hívei zarándokhelyeiként és turistalátványosságként –, és őrzik a hivatali idejük alatt keletkezett dokumentumokat. Sőt, gyakran temetkezési helyek is. Könyvtára kertjében nyugszik például Franklin Delano Roosevelt, Harry Truman és Ronald Reagan. Az amerikai elnökök által hátrahagyott dokumentumokat sokáig mostohán kezelték, azt a politikus saját tulajdonának tekintették.
George Washington hagyatékát például patkányok rágták meg, William H. Harrison, John Tyler és Zachary Taylor papírjait tűz emésztette fel. Elsőként Herbert Hoover gyűjtötte össze és hagyományozta az utókorra a hivatali ideje alatt keletkezett dokumentumokat, de a rendszer alapjait utódja, Roosevelt rakta le. 1939-ben a szövetségi kormánynak adományozta elnöki és magánpapírjait, és birtokán, a New York állambeli Hyde Parkban nyílt meg 1940-ben a nevét viselő könyvtár.
A volt elnökök összesen 400 millió oldal dokumentumot, 10 millió fényképet, 5 ezer kilométer hosszúságú filmtekercset, 100 ezer órányi hang- és videofelvételt, és legalább félmillió emléktárgyat halmoztak fel. A Roosevelt teremtette precedenst Truman követte, 1955-ben pedig megszületett az első törvény, amely rögzítette, hogy a könyvtárakat magánadományokból építik, a fenntartásuk azonban közpénzből történik. A dokumentumok feldolgozását az 1934-ben létrehozott országos levéltár végzi.
A jogszabály még csak ajánlotta az elnököknek, hogy hivatali idejük emlékeit helyezzék el az intézményben, az 1978-as következő törvény viszont már kimondta, hogy azok a kormány tulajdonát képezik, és a túlzottan személyes, illetve a nemzetbiztonsági szempontból kényes iratok kivételével a mandátum lejártát követő 12 év után mindent hozzáférhetővé kell tenni. Ezt az utókor Richard Nixonnak köszönheti, a washingtoni kongresszus attól tartott ugyanis, hogy a dicstelenül távozó politikus megpróbálja megsemmisíteni a Watergate-botrányhoz kapcsolódó dokumentumokat, ezért azokat egy 1974-es törvénnyel azonnal elkobozta, majd négy évvel később meghozta az „államosítást” rögzítő szabályt is.
Míg Truman épülete még egy vidéki postára emlékeztet, a későbbiek mind nagyobbak lettek. A kongresszus ezért egy 1986-os törvényben 70 ezer négyzetlábban (6500 négyzetméterben) maximálta azt a területet, amelynek finanszírozásához hozzájárul, a többi működtetésébe magántámogatókat kell bevonni. Egy könyvtár felépítése nem olcsó mulatság, az idősebb George Bushé mai áron számolva 105 millió, Bill Clintoné 180 millió, George W. Bushé pedig csaknem 500 millió dollárba került. Az országos levéltár évi csaknem 70 millió dollárt költ az intézmények működtetésére, közülük a legnépszerűbb a Reagan nevét viselő, ahová évente 380 ezren látogatnak el. A második legtöbben, 300 ezren egy rendszeren kívüli helyre, az Illinois állam által Abraham Lincoln emlékére létrehozott és fenntartott könyvtárba mennek el.
Azok is csemegézhetnek, akik az elnökökhöz kötődő tárgyakra kíváncsiak. Reagan könyvtárában központi helyet foglal el az elnöki különgépként használt Boeing-707-es. Az ifjabb Bush a Világkereskedelmi Központ egyik tornyából származó, 2 tonnás acélmaradványt állított ki, amiről szakértők megállapították, 2001. szeptember 11-én abba csapódott a terroristák által eltérített egyik repülőgép.
Apja könyvtárában a berlini fal egy darabja díszeleg, míg Carter gyűjteményének egyik éke a magyar korona hű másolata, amelyet Göncz Árpád akkori államfő 1998-ban adott át, annak emlékére, hogy a politikus elnöksége idején, 1978-ban kapta vissza az USA-tól Magyarország államiságának legfontosabb jelképét, amit amerikai katonák segítségével menekítettek külföldre a második világháború végén.
Leselejtezett Air Force One Ronald Reagan elnöki könyvtárában
Lemaire Stéphane / hemis.fr / Hemis via AFP
https://youtu.be/dB1-lg-xZWc?si=KVoeYwDjFO8W1GFm
