Kenj mindent az elődödre!
Az anekdotikus menedzserbölcsesség három borítékja közül ez a javaslat szerepel az elsőben, és ezt a 2010-ben alakult második Orbán-kormány látványosan megfogadta.
Miután a friss győztes, Magyar Péter kormányt alakít, ő sem kerülheti el a számvetést a tényleges örökségről. A minta pedig adott. A Fidesz és a KDNP vezető politikusai 2010-ben már hónapokkal a választások előtt megvádolták a válságkezelésre szerződött, Bajnai Gordon vezette kormányt, hogy eltitkolja a költségvetés tényleges állapotát, majd a kétharmaddal győztes Orbán Viktor bejelentette, hogy gazdasági tényfeltáró bizottságot hoz létre.
A testület vezetésével Varga Mihályt bízta meg, tagja volt Domokos László (később az Állami Számvevőszék elnöke), Tállai András (2010-től a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, később adóügyekért felelős államtitkár) és Hargitai János. Az elszámoltatásba a Fideszhez közel álló közgazdászok teljes csapatát bevonták.
A választási győzelmet követő hónapokban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár időről időre azt nyilatkozta, hogy a GDP 3,8 százalékára tervezett hiány az év végére 6-7 százalék lehet. A bizottság 2010 szeptemberében ismertette a jelentését, mely szerint 63 úgynevezett csontvázra bukkant: várhatóan elmaradó adóbevételekre, alultervezett és a költségvetésből kihagyott kiadási tételekre. Ezek szaldóját összegezve Varga Mihály bejelentette: az átadás-átvétel során még nem ismert tényezők a költségvetési hiány mértékét a GDP 1,6 százalékával, 5,4 százalékra emelhetik.
„A költségvetésből egyszerűen kifelejtették a nemzetközi szervezetek tagdíjait, együttesen 5,8 milliárd forintot” – élcelődött a politikus a 2010. szeptember 8-ai sajtótájékoztatón. A hiányt befolyásoló tételek közé sorolta a bizottság egyebek mellett azt, hogy a MÁV, a BKV és a Malév együttesen 78,1 milliárd forint többletfinanszírozásra szorul, a foglalkoztatást segítő Út a munkához program becsült többletkiadása 60 milliárd lehet, és a tervezettnél cirka 21 milliárddal többet költenek a minisztériumok is.
Varga Mihály sajtótájékoztatót tart a Parlamentben a tényfeltáró jelentés kapcsán 2010. szeptember 8-án
HVG / Túry Gergely
De a kis tételekről sem feledkezett meg. A kecskeméti Mercedes-gyár építése előtti régészeti feltárásokra például 2,6 milliárd, a gyermekek kötelező védőoltására 2,5 milliárd, a Forma–1 jogdíjára 1,3 milliárd forint extra kiadás szükséges – sorolta a záródokumentum. Összességében megállapította, hogy a 63 „csontváz” a következő évek költségvetéseit együttesen a 2010-es GDP 2,2–2,5 százalékával terhelheti meg. Más szóval: ezekre kellene 2010 után valahonnan pénzt előteremteni.
Azt azonban nem vették figyelembe, hogy a válságkezelést segítő 20 milliárd eurós EU–IMF-hitelkeretből a Bajnai-kormány nagyjából hatmilliárd eurót meghagyott az utódjának. Erről 2010 nyarán Orbán látványosan lemondott, holott a piacinál olcsóbb hitel mérsékelte volna a büdzsé kamatterheit.
Most, amikor a 16 év után leköszönő Orbán Viktor a második borítékban ajánlott átszervezéseket lezárva már az „adj az utódodnak három borítékot!” fázisban van, a HVG vállalkozik az elmaradt bevételek és az alultervezett kiadások főbb tételeinek áttekintésére.
