Csingtaótól a XVI. kerületig: a Cui család vasárnapi ebédjén jártunk
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Egy olyan országban, ahol a nemük és identitásuk alapján eddig kirekesztettek embereket a nemzetből és a parlamentből, ott nagyon fontos szerepe van a női jelenlétnek. 46 évet kellett várnunk arra, hogy a női képviselők aránya ismét a 30%-hoz közelítsen.
Megbuktak a fideszes férfiak. A 16 évig hatalmon lévő önkényes, felsőbbrendű férfiak buktak meg. Akik a kormányt férfiöltözővé alakították, akik a szégyen és megvetés tintájával írtak törvényeket. Ez többek között abból is látszik, hogy a következő Országgyűlésben több nő lesz, mint 1980 óta valaha. Magyar Péter szombaton bejelentette, hogy Bujdosó Andreát jelölik a Tisza Párt frakcióvezetőjének, hétfőn pedig, hogy Forsthoffer Ágnest az Országgyűlés elnökének. A legutóbbi Fidesz-kormány elérte, hogy egyetlen nő sem maradt miniszteri poszton, ezt a mai napon szintén felülírja a Tisza: a hétfői sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy Orbán Anitát jelölik külügyminiszternek.
Az új Országgyűlés és kormány ugyan csak május elején alakul meg, a szavazatok véglegesítésével azonban már körvonalazódik a parlament összetétele. A magyarok szavaztak, és a voksok azt mutatják, hogy jönnek a nők. Sok mindenen túl talán ez az egyik legnagyobb fricska a vesztesek számára: ez az igazi rendszerbontás.
Képzeljük el, ahogy Kövér László székében Forsthoffer Ágnes ül, és rendre inti Kocsis Mátét vagy Orbán Viktort.
Azokat, akik a nőket csak porszívózásra tartották alkalmasnak, akik a végén már a „nő” szót sem voltak hajlandók kiejteni a szájukon. Az apa maradhatott férfi, az anyára már csak úgy utaltak mint „adómentes”. A nők most, megnövekedett számmal, be fogják hajtani a macsóság sarcát.
Miért fontos, hogy vannak-e nők a politikában? Sokan érvelnek azzal, hogy a képességeket kell nézni, nem valakinek a nemét. Ez persze egy tökéletesen egyenlő társadalomban biztosan működhetne.
De egy olyan országban, ahol a nemük és identitásuk alapján kirekesztettek embereket a nemzetből és a parlamentből, ott nagyon fontos szerepe van a női jelenlétnek.
Ilyen politikai környezetben kizártnak tartom, hogy a Tisza Párt kampánystratégiájában és a jelöltállításban ne lett volna kiemelt szempont a nők aránya. Erre vonatkozóan kérdeztem Magyar Pétert a párt első „frakcióülésén”, még decemberben. A Tisza képviselőjelöltjei között 34% volt a női jelölt, és a párt listáján is odafigyeltek arra, hogy milyen helyre kerültek a női listás jelöltek.
Így a 141 mandátumból 44-et nők szereztek, ami azt jelenti, hogy a Tisza-frakcióban 31%-kal lesznek jelen a nők. És ehhez még hozzájönnek a kiemelt szerepek, mint a házelnök vagy a frakcióvezető, és a jövőbeli miniszterek és államtitkárok, akik között még nem minden név ismert ugyan, de láthatjuk, hogy jelentősen növekedni fog a női képviselet ezekben a szerepekben is. A Fidesz–KDNP 52 mandátumot szerzett, és öt nőt (9,6%) küld a parlamentbe, a Mi Hazánk 6 mandátumából kettőt vittek el nők.
Viszonyításképpen: 2025-ben a nők a nemzeti parlamentek képviselői helyeinek 33,6%-át töltötték be az EU-ban, ami 2015-höz képest 5,4 százalékpontos növekedést jelent. 2025-ben Finnországban (46,0%), Svédországban (44,8%) és Dániában (44,7%) volt a legmagasabb a női képviselők aránya, míg Cipruson (14,3%), Magyarországon (15,6%) és Romániában (22,0%) volt a legalacsonyabb.
Bár Magyar Péter többször is elmondta, hogy nem hisz a kvótákban, azt is kiemelte, hogy olyan arányban szeretnének nőket egy Tisza-kormányban, ami reprezentálja a társadalomban betöltött arányukat.
A 30%-ot azért sem gondolom véletlennek, mert a szakirodalom szerint ez a belépő szint a politikai reprezentációs törekvésekben, vagyis a „kritikus kisebbség”.
15% alatt a nőket gyakran csupán szimbolikus figuráknak tekintik (ezt a szintet 1990 óta nem érte el a képviseletük), de 30% körül vagy annál magasabb arány esetén már jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy befolyásolják a politikát, és irányt változtassanak a jogalkotási napirenden.
Ez azért is fontos, mert „az esélyegyenlőség érvényesülése a nők és a férfiak társadalmi helyzetének egyik fontos dimenziója. Megteremtésében a politikai osztály játszik döntő szerepet, mivel kizárólag ez az osztály/réteg rendelkezik azokkal az eszközökkel (jogi szabályozás, intézményrendszer, pénzügyi feltételek), amelyek az esélyegyenlőség megvalósításához nélkülözhetetlenek” – írta Koncz Katalin, a Corvinus egyetemi tanára egy tanulmányában. Arról, hogy egy kizárólag férfiakból álló kormány miért nem képes például működő gyermekvédelmi rendszert kialakítani, már korábban írtam.
A nők parlamenti arányának növekedése történelminek mondható, ugyanis az első rendszerváltás óta ezt eddig nem sikerült megugrania egyetlen magyar Országgyűlésnek sem.
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.