Megbuktak a fideszes férfiak. A 16 évig hatalmon lévő önkényes, felsőbbrendű férfiak buktak meg. Akik a kormányt férfiöltözővé alakították, akik a szégyen és megvetés tintájával írtak törvényeket. Ez többek között abból is látszik, hogy a következő Országgyűlésben több nő lesz, mint 1980 óta valaha. Magyar Péter szombaton bejelentette, hogy Bujdosó Andreát jelölik a Tisza Párt frakcióvezetőjének, hétfőn pedig, hogy Forsthoffer Ágnest az Országgyűlés elnökének. A legutóbbi Fidesz-kormány elérte, hogy egyetlen nő sem maradt miniszteri poszton, ezt a mai napon szintén felülírja a Tisza: a hétfői sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy Orbán Anitát jelölik külügyminiszternek.
Az új Országgyűlés és kormány ugyan csak május elején alakul meg, a szavazatok véglegesítésével azonban már körvonalazódik a parlament összetétele. A magyarok szavaztak, és a voksok azt mutatják, hogy jönnek a nők. Sok mindenen túl talán ez az egyik legnagyobb fricska a vesztesek számára: ez az igazi rendszerbontás.
Képzeljük el, ahogy Kövér László székében Forsthoffer Ágnes ül, és rendre inti Kocsis Mátét vagy Orbán Viktort.
Azokat, akik a nőket csak porszívózásra tartották alkalmasnak, akik a végén már a „nő” szót sem voltak hajlandók kiejteni a szájukon. Az apa maradhatott férfi, az anyára már csak úgy utaltak mint „adómentes”. A nők most, megnövekedett számmal, be fogják hajtani a macsóság sarcát.
Miért fontos, hogy vannak-e nők a politikában? Sokan érvelnek azzal, hogy a képességeket kell nézni, nem valakinek a nemét. Ez persze egy tökéletesen egyenlő társadalomban biztosan működhetne.
De egy olyan országban, ahol a nemük és identitásuk alapján kirekesztettek embereket a nemzetből és a parlamentből, ott nagyon fontos szerepe van a női jelenlétnek.
Ilyen politikai környezetben kizártnak tartom, hogy a Tisza Párt kampánystratégiájában és a jelöltállításban ne lett volna kiemelt szempont a nők aránya. Erre vonatkozóan kérdeztem Magyar Pétert a párt első „frakcióülésén”, még decemberben. A Tisza képviselőjelöltjei között 34% volt a női jelölt, és a párt listáján is odafigyeltek arra, hogy milyen helyre kerültek a női listás jelöltek.
https://www.youtube.com/watch?v=zDAlScKUh8g
Így a 141 mandátumból 44-et nők szereztek, ami azt jelenti, hogy a Tisza-frakcióban 31%-kal lesznek jelen a nők. És ehhez még hozzájönnek a kiemelt szerepek, mint a házelnök vagy a frakcióvezető, és a jövőbeli miniszterek és államtitkárok, akik között még nem minden név ismert ugyan, de láthatjuk, hogy jelentősen növekedni fog a női képviselet ezekben a szerepekben is. A Fidesz–KDNP 52 mandátumot szerzett, és öt nőt (9,6%) küld a parlamentbe, a Mi Hazánk 6 mandátumából kettőt vittek el nők.
Viszonyításképpen: 2025-ben a nők a nemzeti parlamentek képviselői helyeinek 33,6%-át töltötték be az EU-ban, ami 2015-höz képest 5,4 százalékpontos növekedést jelent. 2025-ben Finnországban (46,0%), Svédországban (44,8%) és Dániában (44,7%) volt a legmagasabb a női képviselők aránya, míg Cipruson (14,3%), Magyarországon (15,6%) és Romániában (22,0%) volt a legalacsonyabb.
Bár Magyar Péter többször is elmondta, hogy nem hisz a kvótákban, azt is kiemelte, hogy olyan arányban szeretnének nőket egy Tisza-kormányban, ami reprezentálja a társadalomban betöltött arányukat.
A 30%-ot azért sem gondolom véletlennek, mert a szakirodalom szerint ez a belépő szint a politikai reprezentációs törekvésekben, vagyis a „kritikus kisebbség”.
15% alatt a nőket gyakran csupán szimbolikus figuráknak tekintik (ezt a szintet 1990 óta nem érte el a képviseletük), de 30% körül vagy annál magasabb arány esetén már jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy befolyásolják a politikát, és irányt változtassanak a jogalkotási napirenden.
Ez azért is fontos, mert „az esélyegyenlőség érvényesülése a nők és a férfiak társadalmi helyzetének egyik fontos dimenziója. Megteremtésében a politikai osztály játszik döntő szerepet, mivel kizárólag ez az osztály/réteg rendelkezik azokkal az eszközökkel (jogi szabályozás, intézményrendszer, pénzügyi feltételek), amelyek az esélyegyenlőség megvalósításához nélkülözhetetlenek” – írta Koncz Katalin, a Corvinus egyetemi tanára egy tanulmányában. Arról, hogy egy kizárólag férfiakból álló kormány miért nem képes például működő gyermekvédelmi rendszert kialakítani, már korábban írtam.
A nők parlamenti arányának növekedése történelminek mondható, ugyanis az első rendszerváltás óta ezt eddig nem sikerült megugrania egyetlen magyar Országgyűlésnek sem.
