A Goldman Sachs prognózisa szerint három hónap múlva 355, fél év múlva 350, az év végén 345 forint lesz az euró árfolyama, és azt javasolja, hogy a 350-es szintig érdemes spekulálni a magyar valuta erősödésére. Hogyan fogadta ezt?
A piacokon a választás óta erőteljes forinterősödés figyelhető meg, a tízéves lejáratú állampapír hozama is látványosan beszakadt – másfél százalékponttal olcsóbb, mint korábban –, és a tőzsde is szárnyal. Erre az új helyzetre a monetáris politikának is reagálnia kell. Elsődleges mandátumunk az árstabilitás elérése és fenntartása, ezzel a szemüveggel nézzük a fejleményeket. Bár nincs nominális árfolyamcélunk, a forint árfolyamának erősödése segít minket abban, hogy az inflációs célunkat elérjük. Kérdés azonban, hogy az új kormány hogyan hasznosítja ezt a bizalmi tőkét.
A Goldman Sachs helyében kicsit óvatosabb lennék a jövendöléssel.
Ha tisztul a helyzet, amelyben a piac indokolatlan elvárásokat is támaszt az új kormánnyal szemben, akkor lehet megítélni, milyen árfolyamra számíthatunk az év további részében.
Varga Mihály MNB-elnök
A 61 éves közgazdász 1989-ben a budapesti Közgázon szerzett diplomát. 1990-től 2025-ig (rövid megszakítással) a Fidesz országgyűlési képviselője. 1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, 2002-ig pénzügyminiszter. 2010 és 2012 között a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd tárca nélküli miniszter, 2013 márciusától 2018-ig nemzetgazdasági miniszter, 2018–2024 között pénzügyminiszter, 2025. március 4-től a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
A piac láthatóan honorálta, hogy szakított elődje, Matolcsy György felfogásával, aki nem tartotta lényegesnek a forint árfolyamát. Ön a kezdetektől hangsúlyozta a devizapiaci stabilitás fontosságát. Mennyi idő alatt lehet a befektetők által elvárt magas kamatprémiumtól megszabadulni, és elérni, hogy a magyar állampapírokért ne kérjenek 200–250 bázisponttal nagyobb kamatot, mint a cseh vagy a lengyel kötvényekért?
A fenntartható növekedés és az alacsony infláció eléréséhez végeredményben öt tényező összhangjára van szükség. Ezek a költségvetési politika, a monetáris politika, a jó jövedelempolitika, a geopolitikai helyzet konszolidációja, valamint a strukturális politika. Ebből az ötből legalább három a kormány térfelén van. Ha a költségvetési és a jövedelempolitika túlságosan lazává válik, a monetáris politika egy ideig ellen tud tartani, de hosszú távon nem. Ehhez az egyik legfontosabb eszköze a kamatemelés. De a kamatpolitikában is kerülhetnek olyan fékek a rendszerbe, amelyek gyengítik a monetáris politika hatását. Arra törekszünk, hogy – az árstabilitás elérése és megtartása mellett – lehetőségeink szerint segítsük a fenntartható gazdasági növekedést.
További mandátumunk a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, ennek is örömmel teszünk eleget, ha először is tudjuk, hogy ez mit jelent, másodszor pedig ha nem gerjeszt inflációt.
