Ukrajna és a nemzettudat, AfD és a náci múlt, megalázott női politikusok

Hosszú utat járt be és nagy árat fizet Ukrajna a nemzettudat megteremtéséért, ám mára senki sem vonhatja kétségbe az ukrán nemzet létét. A náci múltra némi megértéssel tekintő német szélsőjobboldali párt, az AfD továbbra is erősödik. A politikus nőket sokkal több személyes támadás éri, mint férfi kollégáikat. Egyre népszerűbb az úgynevezett sötét turizmus, és végül egy személyes elfogultságot tükrőző szemle: újabb adatok bizonyítják, hogy érdemes áttérni az elektromos járművekre. Itt a heti Kilátó.

A hét évfordulója: 35 éve lett független Ukrajna

A Szovjetunió 1991-ben hullott szét. Ebben az évben augusztus 24-én fogadta el az ukrán parlament a volt szovjet tagköztársaság függetlenségéről szóló nyilatkozatot. Bár az ország ekkor hivatalosan önállóvá vált, mégis sok hiányzott még a valódi függetlenséghez: az orosz és az ukrán gazdaság ezer szálon kapcsolódott egymáshoz, de az is érezhető volt, hogy sok ukrán állampolgárból ekkor még hiányzott az ukrán nemzeti érzés. Sokan mondják, s igaz is: az, hogy mostanra kialakult az ukrán nemzettudat, meghatározó szerepet játszott a 2014-ben kezdődött és 2022 februárjában kiteljesedett orosz offenzíva. Azaz Vlagyimir Putyin orosz elnök nélkül jóval tovább tartott volna a nemzetté válás folyamata. Ukrajna most polgárai vérével fizeti meg az Oroszországtól való teljes és valószínűleg végleges elszakadás árát.

A függetlenség 35. évfordulója alkalmából számtalan visszaemlékezés született arról, milyen is volt Ukrajna az önálló államiság első hónapjaiban, meddig jutott a volt szovjet tagköztársaság három és fél évtized alatt. De arról is érdemes megemlékezni, hogy miközben sokan – Magyarországon is – kétségbe vonják az ukrán nemzet és nyelv létét, az ukránok évszázadokig harcoltak az orosz befolyás ellen, s nem véletlen, hogy több orosz cár is korlátozta az ukrán nyelv használatát.

Az, hogy lassan halad az ukrán nemzettudat kialakulása, jórészt annak is köszönhető, hogy Moszkva folyamatosan igyekezett eloroszosítani az Ukrajna területén élőket: a szovjet időkben csökkent az ukrán tannyelvű iskolák száma, a nagyvárosokban pedig egyre inkább az orosz vált meghatározóvá. A tagköztársaságban élő kisebbségeket általában – köztük a kárpátaljai magyarokat – igyekeztek rávenni az orosz használatára. Ennek hatása ma is érezhető, a még Kárpátalján élő magyarok jó része is jobban beszél oroszul, mint ukránul.

A háború vége még nem látszik, az viszont már most egyértelmű, hogy Oroszország elvesztette a Dnyepertől nyugatra lévő területeket, s ez már csak azért is fontos, mert így tökéletesen igaz Zbigniew Brzezinski egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó mondása: Oroszország Ukrajna nélkül megszűnik birodalom lenni, míg egy alárendelt Ukrajnával automatikusan nagyhatalommá válik.

Ukránok tüntetnek 1991-ben a Szovjetunió Kommunista Pártjának székháza előtt
Anatoly Sapronenkov / AFP

https://www.youtube.com/watch?v=MDN-DtJMs4Y

 

Hozzászólások