Látványos videón, ahogy a Szahara Európára dobott egy félkontinensnyi forróságot
Videót tett közzé a HungaroMet, amelyen az látható, ahogy Európa fölé térül a júniusi hőhullámot hozó szaharai forró levegő.
Visszatérő hőhullámra számítanak a meteorológusok július utolsó hetén, a hőség kemencévé teszi a Kárpát-medencét, írta minapi posztjában a HungaroMet, ami szerint szubtrópusi eredetű forró levegő érkezik az ország területe fölé, de az még bizonytalan, meddig marad.
Egy anticiklon helyeződik térségünk fölé, amely délnyugatról, Afrika felől szállítja a meleg levegőt, és úgy tűnik, tartósabban is itt maradhat
– mondta a HVG-nek Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, akivel a ránk váró forró napok meteorológiai hátteréről beszélgettünk. A szakember szerint hétfőig biztosan marad a forróság, és bár utána kissé zavarossá válik az előrejelzés,
a modellek többsége szerint egészen augusztus 5–6-áig kitarthat a meleg.
Forróbb lett a normális
„Normális, hogy ilyenkor vannak a legforróbb időszakok” – mondja a szakember, aki azonban figyelmeztet, hogy bár klimatológiai átlagban valóban a július vége az év legmelegebb időszaka, annyiban most mégis más, hogy akár 10 fokkal is melegebb lehet, mint a sokéves átlag. Az ilyenkor Budapestre jellemző 28–30 Celsius-fokos értékekkel szemben most 35–40 fokos nappali maximum-hőmérsékleteket jelez előre a leginkább használt európai szimulációegyüttes, az ECMWF modellje.
Van ugyanakkor ennél szélsőségesebb előrejelzés is: az amerikai GFS jóval melegebbet, 42–43 fokokat vetít előre a most szombattól jövő szerdáig tartó időszakra. Ez azonban Szabó Péter szerint kevésbé valószínű. Az amerikai modell ugyanis 3 fokkal is kilóg a többihez képest felfele, és valószínűleg jóval inkább kiszárított talajjal számol. Igaz, az európai modellek az extrém aszályos 2022-ben is nedvesebb talajjal számoltak, de hiába jósoltak több csapadékot, az akkor nem jött be. Ebből kiindulva még az is lehet, hogy most az amerikai modellhez leszünk közelebb.
Össze- és széttartó szimulációk
Itt fontos kitérni az időjárási modellekre, amelyeket a különböző meteorológiai intézetek futtatnak. Ezek nagyon leegyszerűsítve a Föld légkörét modellezik, amelyek különböző felbontású rácsozatban mért légköri adatok – a levegő mozgása, hőmérséklete, nyomása, sűrűsége, nedvességtartalma stb. – és ezek változásai alapján bonyolult matematikai egyenleteket megoldva modellezik az időjárás alakulását, a többi között a napsütés időtartamát, az adott felszín jellegét, illetve több egyéb tényezőt is figyelembe véve,
A modellek pontosságát és megbízhatóságát nagyban befolyásolja a mért adatok minősége, ebből fakad amúgy bizonytalanságuk legnagyobb része is: a kis eltérések hosszabb távon összeadódnak, és bizonytalanná teszik az előrejelzést. Ezt kiküszöbölendő sokszor lefuttatják a modellt – az ECMWF modellt 50, a GSF-t 30 alkalommal – a mérési hibahatárt figyelembe véve mindig egy picit módosított kiinduló adatokkal.
Minél inkább összetartanak a végeredmények, annál biztosabb az előrejelzés, ha viszont széttartanak, az bizonytalanságot jelez.
HVG / Veres Viktor
A most előttünk álló időszakot nézve augusztus 3-áig tartanak össze a szimulációk, és jeleznek előre 35–38 fokos hőmérsékleti maximumokat – legalábbis Budapesten. Ezután azonban augusztus 5-ig már kissé széttartanak, és 30–40 fok közé szórnak – mondja az éghajlatkutató. A legtöbb szimuláció egyébként augusztus 9-ére már lehűlést mutat, így Szabó Péter reméli, hogy nem dől meg a 2024 júliusában a budapesti adatokon észlelt eddigi rekord, a 13 napos harmadfokú hőségperiódus – amit annak idején a kutató a Másfélfokon elemzett.
A klímaváltozás tekintetében
A jelenlegi és a június végi (akkor Budapesten 12 napon át tartó, de új abszolút melegrekordot hozó) harmadfokú hőhullám példa a klímaváltozásnak arra a bizonyított hatására, hogy fokozza a tartósan fennálló időjárási helyzeteket. A mostanit úgy hívják, hogy
tartós, blokkoló anticiklonális helyzet.
Ezek a jelenségek azért alakulhatnak ki gyakrabban, mert a sarkok jobban melegszenek, mint az Egyenlítő, és csökken a hőmérsékleti különbség közöttük, ami miatt kevésbé „nyugatiassá” válik a légkör – mondta az éghajlatkutató.
Az EU-ban Közép-Magyarországon és pár spanyol vidéken vett ki a legtöbbet az emberek zsebéből az idei hőhullám
Nőnek a háztartások kiadásai a hőhullámok miatt, és a gazdaságot is visszaveti a felmelegedés. Az EU felkészületlen, holott a hőség a legkomolyabb éghajlati kockázati faktorrá vált. Rémisztők a kilátások a század végére.
Szabó Péter egy még publikálás előtt álló, a délkelet-európai térség klímájának változását vizsgáló szerb-magyar tanulmány megállapításait is felidézte. Ebben arra jutottak kutatótársaival, hogy a klímaváltozás elsősorban az ilyen hőségperiódusok intenzitását és gyakoriságát növeli: „hazánkban a 10 napos hőhullámok a korábbinál 3 fokkal melegebbek”.
Azt is vizsgálták, milyen gyakran térnek vissza ezek a tíznapos időszakok Magyarországra, és arra jutottak, hogy míg 1950-ben vagy 1970-ben akár 21–23 év is eltelhetett, hogy megismétlődjön egy ilyen hőségperiódus, most már 2–3 évente várhatunk egy, a 2024-eshez hasonló hőhullámot.
Mutatunk egy ábrát, amelyről ordít, hogy valóban sokkal forróbbak a nyarak, mint 2012 előtt
Bár sokan azzal ütik el a kérdést, hogy régen is melegek voltak a nyarak, a számokból világosan látszik a trend: drasztikusan nagyobbak és hosszabbak lettek a nyári forróságok Magyarországon.
Visszatér a hőkupola?
A meteorológus szerint a most előttünk álló forró napok nem lesznek annyira súlyosak, mint június utolsó napjainak „hőkupolája”. A kifejezés szerinte eleve nem pontos. Most az Ibériai-félszigetről indulva Olaszországon át helyeződik át középpontja a Kárpát-medence fölé, és inkább egy
elnyúló anticiklon alakul ki.
A júniusi anticiklon egész Nyugat- és Közép-Európát befedte, és a meleg Franciaországon és Németországon át ért el ide. Ettől függetlenül az anticiklonok jellemzői most is érvényesülnek: blokkoló levegőréteg alakul ki, a nyugatról érkező vagy a helyi feláramlás nem tud utat törni magának. A kutató hozzátette:
Ezt csak egy nagyon erős front tudná áttörni, ami azonban most nem érkezik.
Ehhez hasonló volt a szituáció 2024-ben is, amit végül egy nagy energiájú ciklon tört meg, extrém mennyiségű csapadékkal hozva a lehűlést. A két éve hatalmas esőzéseket, pusztító árhullámot, a magyarországi folyókon – amelyek most épp elapadóban vannak – pedig rekord vízállásokat hozó Boris-ciklon kialakulásának hátteréről itt olvashat részletesebben, pusztítóvá válásának okait pedig ebben a cikkben boncolgattuk.
Kiszáradó Duna, kifogyó import, a drágulásra felkészítő Magyar Péter: minden jel arra utal, hogy nem tartható a dízelár
Sorozatban kezdtek kifogyni egy független benzinkútlánc töltőállomásai a gázolajból. A társaság a kialakult helyzetért a Molt okolja, de az üzemanyagimportot a vészesen apadó folyók is nehezítik. Eljött az áremelés ideje?
Szabó Péter szerint nem alaptalanok azok a félelmek, hogy idén ősszel is hasonló helyzet alakulhat ki, ahogy a nagyon nagy energiájú ciklonok végül eljutnak a kontinens közepére. Annál is inkább, mert a 2024-eshez képest is jobban felmelegedett idén a Földközi-tenger, és
nem számítunk túl sok jóra.
Ráadásul az erősödő El Niño hatása is várhatóan a késő őszi időszakban érvényesül majd nálunk, ami nyomán az eddigi tapasztalatok alapján csapadékosabb ősz és tél várható.
A június végi hőkupolához és a most eljövő forró napokhoz azonban nincs köze az El Niñónak – mondja az éghajlatkutató. Egy kutatásukat idézte, amelyben 13 olyan évet találtak 1971 óta, amikor legalább közepes erősségű El Niño alakult ki, és ezek közül csupán három-négy alkalommal volt relatíve – a klímaváltozás trendjét levonva – meleg vagy száraz a nyár Magyarországon. A mostani extrém melegek nem az El Niñohoz, hanem elsősorban a klímaváltozásoz köthetők: gyorsan melegszik, így gyorsabban kiszárad az európai kontinens, a nap hője pedig nem a talajnedvesség párologtatására fordítódik, ami miatt jóval inkább felmelegszik a levegő.
Szupernek szuper, csak nem jó – különösen pusztítónak ígérkezik a közelítő El Niño
Az előrejelzések szerint most már gyakorlatilag borítékolható, hogy nyáron visszatér a passzátszelet akár meg is fordító időjárási jelenség, ráadásul annak is rohamosan nő az esélye, hogy legkésőbb év végére szélsőségesen erőssé válik. Az El Niño a világ több részén extrém szárazságot, másutt durva felhőszakadásokat és árvizeket hoz, a legsebezhetőbb országok megsegítését pedig nagyban nehezíti, hogy az amerikai-iráni háború miatt a Hormuzi-szoros még mindig zárva van.
Nyitókép: HVG / Kriza Márton
