Emlékszünk még a Gangnam Style nevű szemétre 2012-ből? A videó az akkori legnézettebb lett a világon, még a sehányéves gyerekeim is ismerik. Számunkra érdekesebb vetület, hogy a lótáncot járó művész (PSY, vagy mi) apja egy tőzsdei chipgyártó cég feje volt, és vélhetően kínosnak tartotta fia szereplését. Mármint egy darabig. Aztán amikor a cég árfolyama 800 százalékot emelkedett a művészet nyomán, az apa rájött, hogy lehet junior érti jobban a világot: a „befektetők” nem azt nézik, hogy mennyit ér egy cég, hanem hogy mire repülnek rá sokan. A lótáncra rárepültek.
A hangya, aki tücsök szeretne lenni
A koreai lakosság nagy részének, 51-ből 14 millió embernek van kereskedési számlája. Ők “The Ants”-nek hívják magukat (hangyák), az USA-ban “The Apes” (emberszabásúak) a neve a hasonló, szerencsejátékos mentalitással, jellemzően extrém rövid távon tőzsdéző kisbefektetői tömegnek. A hangyák a kereskedési forgalom felét adják, USA-ban az emberszabásúak csak 20 százalékot tesznek ki.
A nyári hónapokban a hangyáknál elszabadult a pokol, megtörtént a fent említett hektikus Samsung-ármozgás. Ugyanezen hektikából fakadóan a koreai lakosság három százaléka kapott margin callt, azaz hívást a brókercégétől, hogy baj van. Ha nem visznek be azonnal pénzt a számlájukra, akkor lezárják a pozícióikat, az esetleges adósságot pedig behajtják.
Elszabaduló poklot láttunk már korábban is: 2020-21 volt ilyen, amikor a fél Egyesült Államok beszabadult a tőzsdére. A koreaiak viszont most nem Zoom-részvényeket (home office örökké), Pelotont (home office-ban szobabiciklizés), Teslát (önvezetés, humanoid robotok és egyéb délibáb) meg Beyond Meatet (a vegán Tesla), vagyis csak és kizárólag jövőbeli mesékre alapuló marhaságokat* vesznek. A koreaiak ezúttal valódi chipeket gyártó valódi cégeket vásárolnak (pl. Samsung), amelyek nemcsak az árfolyamukat sokszorozták egy év alatt, de a valódi profitjukat is. Sőt, még simán sokszorozhatják is, ahogy az AI-technológia halad, és csak ők képesek megfelelő chipeket gyártani.
