Nyár végére tizenkét hónap alatt hatszorozó, majd lefelező Samsung-részvényárfolyamot figyelhettünk meg a dél-koreaiaknál. De mi folyik itt? Illetve ott? Ígérem, nem részvényárfolyamokról fogok írni, hanem a mögöttük húzódó sokkoló társadalmi jelenségről. Meg a rohadt kapitalizmusról.
Emlékszünk még a Gangnam Style nevű szemétre 2012-ből? A videó az akkori legnézettebb lett a világon, még a sehányéves gyerekeim is ismerik. Számunkra érdekesebb vetület, hogy a lótáncot járó művész (PSY, vagy mi) apja egy tőzsdei chipgyártó cég feje volt, és vélhetően kínosnak tartotta fia szereplését. Mármint egy darabig. Aztán amikor a cég árfolyama 800 százalékot emelkedett a művészet nyomán, az apa rájött, hogy lehet junior érti jobban a világot: a „befektetők” nem azt nézik, hogy mennyit ér egy cég, hanem hogy mire repülnek rá sokan. A lótáncra rárepültek.
A tőzsdei szépségverseny
Keynes (a híres) elmélete a következő volt. A tőzsde olyan szépségverseny, ahol nem azt kell eltalálnod, hogy ki a legszebb, hanem azt, hogy kit fognak a legtöbben a legszebbnek tartani. Mert annak az árfolyama fog emelkedni. Keynes-nek igaza van, már csak az a kérdés, hogy milyen időtávon mi irányítja a tömegek tetszését. Rövid távon lehet az akár egy lótánc is, de hosszú távon a vállalat profittermelő képessége per ár mutató lesz a döntő. A lótáncokban kevésbé jártasaknak ezért érdemes hosszú távon, olcsó vállalatokba fektetniük.
A hangya, aki tücsök szeretne lenni
A koreai lakosság nagy részének, 51-ből 14 millió embernek van kereskedési számlája. Ők „The Ants”-nek hívják magukat (hangyák), az USA-ban „The Apes” (emberszabásúak) a neve a hasonló, szerencsejátékos mentalitással, jellemzően extrém rövid távon tőzsdéző kisbefektetői tömegnek. A hangyák a kereskedési forgalom felét adják, USA-ban az emberszabásúak csak 20 százalékot tesznek ki.
A nyári hónapokban a hangyáknál elszabadult a pokol, megtörtént a fent említett hektikus Samsung-ármozgás. Ugyanezen hektikából fakadóan a koreai lakosság három százaléka kapott margin callt, azaz hívást a brókercégétől, hogy baj van. Ha nem visznek be azonnal pénzt a számlájukra, akkor lezárják a pozícióikat, az esetleges adósságot pedig behajtják.
Elszabaduló poklot láttunk már korábban is: 2020-21 volt ilyen, amikor a fél Egyesült Államok beszabadult a tőzsdére. A koreaiak viszont most nem Zoom-részvényeket (home office örökké), Pelotont (home office-ban szobabiciklizés), Teslát (önvezetés, humanoid robotok és egyéb délibáb) meg Beyond Meatet (a vegán Tesla), vagyis csak és kizárólag jövőbeli mesékre alapuló marhaságokat* vesznek. A koreaiak ezúttal valódi chipeket gyártó valódi cégeket vásárolnak (pl. Samsung), amelyek nemcsak az árfolyamukat sokszorozták egy év alatt, de a valódi profitjukat is. Sőt, még simán sokszorozhatják is, ahogy az AI-technológia halad, és csak ők képesek megfelelő chipeket gyártani.
Fel, le
Hold Alapkezelő
Akkor hol itt a baj? Hogy lehet egy csak idén (a zuhanás ellenére is) duplázó részvénnyel bukni? Úgy, hogy tőkeáttétellel játszottak: nem befektetni akartak, hanem naponta megduplázni a tőkéjüket. Ha van száz forintom és abból száz forintnyi részvényem, akkor az eshet a felére, még mindig marad ötven és nem telefonál senki. Ha azonban a száz forintomból ezer forintnyi részvényem van (ezt hívjuk tőkeáttételnek), akkor az ha csak 10 százalékot esik, már eltűnt minden pénzem. 20 százalék esésnél pedig már vastag mínusz van a számlámon. Nem csoda, ha ilyenkor idegesek a brókercégek.
A nihill tőzsdéje
Most jöjjön egy kis empátia – nem belőlem, én csak olvastam, hogy van ilyen. A Koreában még mindig elég szigorú tradícionális életpálya a következő: jó munkahely, lakás, házasság, gyerekek. Jó, ez mondjuk Magyarországról is ismerős. Most már jellemzően 34 évesen házasodik az ember, például mert Szöulban, ahol az átlag négyzetméter ár négymillió forint, a 30 évesek negyedének van csak lakása. Ilyen körülmények közt takarékoskodás címén a jövedelmed 10%-át félrerakni lakásra már nem tűnik produktív stratégiának.
Innen ered a financiális nihillizmus: ha a takarékoskodás plusz befektetés sikerének esélye nulla, akkor a szerencsejáték az egyetlen értelmes alternatíva, hiszen a nullánál annak is jobb az esélye. Mondjuk nem sokkal. Hétköznapi emberek lehetetlen eséllyel próbálnak gyorsan meggazdagodni: Squid Game-piacnak is hívják a jelenséget az ismert sorozat, vagyis egy újabb műalkotás után. Aztán tintahal helyett inkább polip lesz belőlük, fazékban.
A tőzsde szerepe
Nem hirtelen meggazdagodás, nem szerencsejáték. A tőzsde elvileg a tőkét a legproduktívabb területekre allokálja a gazdaságban. Előnye, hogy decentralizált. Egy bank és pláne egy állam nem fogja tudni megmondani, hogy milyen iparág vagy vállalat lesz a jövő nyertese. A tőzsdén a milliónyi szereplő majd válogat, és a közülük sikeresek maradnak talpon. Láthatatlan kéz a finanszírozásban. Zárójelben: ehhez persze semmi szükség nem lenne minden nap nyitvatartó tőzsdékre. Arra a szerencsejáték részlegnek van szüksége. Na, ez a rohadt kapitalizmus.
Az én két centem
Vicces és szomorú, amikor valaki azt képzeli, hogy nála soha senkinek nem volt nehezebb az élete. Tehát ha minden pénzét tízszeres tőkeáttétellel égeti el, azt a körülmények kényszerítik rá és ő csak áldozat. Amiért – gondolom – a kapitalizmus a hibás.
De akkor legalább nem nyafoghat senki a budapesti lakásárak miatt. Születhetett volna Szöulba is.
*Az említett négy amerikai tömegpszichózisból három 85-99 százalékot esett a csúcsa óta, Elon Musk pedig kitalált a hívőinek új meséket.
Nyitókép: A Korea Exchange (KRX) egyik alkalmazottja a tőzsdei adatokat figyeli, Szöulban, Dél-Koreában, 2026. július 15. Fotó: Chris Jung / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Tetszik, amit olvasol?
A választás lezajlott, de a kérdéseknek nincs vége. A következmények most kezdődnek. A hvg360 Prémium hírlevelek a napi hírfolyamon túl segítenek eligazodni egy olyan időszakban, ami mindannyiunk számára új.
Egyfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: adatokból történetek, jogi magyarázatok, közélet női szempontból, kultúr- és médiamegfejtés programajánlattal, külföldi lapok heti hírszemléje; másfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők gondolatait olvashatjátok a gazdaság és a menedzsment területeiről, nemzetközi kutatásokról, vagy a mindent behálózó mesterséges intelligenciáról.
A tartalom a HOLD támogatásával, a hvg360 Prémium hírlevelek szakmai együttműködésével készült.
