Második munkaviszony
Hogyan kell értelmezni a munkaidő heti negyvennyolc órás korlátozását második, illetve további munkaviszony esetén?
Ügyelet, rendelkezésre állás
Összhangban áll-e az Európai Unió szabályaival, hogy az ügyelet új fogalma szerint a munkáltató részére történő rendelkezésre állás nem minősül munkaidőnek?
Szerződés szezonális munkára
Lehetséges-e csak a nyári időszakra szerződést kötni? Hogyan újíthatók meg a szerződések évről-évre, ha munkát csak tavasztól őszig tudnak adni, mivel az esztendő további része holt idény, forgalom nélkül?
Határozott idejű szerződés - nyugdíjasoknak
A nyugdíjasokra is alkalmazni kell-e a törvény határozott időre vonatkozó korlátozó szabályait?
Határozott idejű munkaszerződés
Az Európai Uniós jogharmonizáció következtében július 1-jétől változtak a Munka Törvénykönyve határozott idejű foglalkoztatásra vonatkozó szabályai. Milyen feltételei vannak a határozott idejű munkaszerződés megkötésének, hogyan lehet kikötni a szerződésben a határozott időt?
A munkaidő nyilvántartása
Hogyan változott a munkaidő nyilvántartás ellenőrzése tekintettel az Mt. 2003. július 1-jével hatályba lépő változásaira?
Szombat-vasárnap
Sok szó esik a vasárnapi munkavégzésről, de milyen szabályok vonatkoznak a szombati rendes munkaidőben történő munkavégzésre?
Osztott munkaidő
Az Mt. csak egyetlen mondatban említi meg az ún. osztott munkaidőt. Csupán annyit rendelkezik róla a munkaidő-beosztás szabályai között, hogy "kollektív szerződés vagy a felek megállapodása osztott munkaidőt is előírhat. Tulajdonképpen mit értünk osztott munkaidőn?
A munkavállaló tájékoztatása
A munkavállalóval kötött munkaszerződés a kötelező elemeken kívül tartalmazza az összes olyan adatot, amelyről a munkáltatónak írásbeli tájékoztatási kötelezettsége van a munkavállalóval szemben. A munkavállaló külön aláírja a munkaszerződést és azt, hogy egy példányát átvette. Ebben az esetben kell-e külön írásban tájékoztatni a munkavállalót?
Kétszázötven főt bocsát el egy dunántúli ruhagyár
A Styl Ruhagyár Rt. 2003. második félévében 250 fős létszámleépítést hajt végre - közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján csütörtökön. Az intézkedést a cég a veszteséges gazdálkodással indokolja.
"Önálló" nyugdíjas
Saját jogú nyugdíjas önálló tevékenységet végez, szobakiadással foglalkozik, emellett egy kft-vel kötött határozott idejű (egy évet meghaladó tartamú) megbízási szerződés alapján munkaügyi feladatokat, tb.-ügyintézést lát el. A munkát otthonában végzi, díjazása a minimálbér 30%-át nem éri el. Szabályos-e a foglalkoztatás ebben a formában?
Kereskedelmi ügynökök
A kereskedelmi ügynöki munkát folytató személy végezheti-e tevékenységét megbízási szerződés keretében, vagy vannak bizonyos feltételek? Minek minősül a gépjármű-értékesítő ügynök vállalkozási szerződése – feltéve, hogy csak egy cég termékét értékesíti kötetlen munkaidőben –: vállalkozónak, vagy munkavállalónak?
Az ellenőrzés jogalapja
Milyen alapon kérheti el a munkaügyi felügyelő a vállalkozási szerződéseket?
Kényszervállalkozók büntethetősége
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony minősítésekor a munkaügyi ellenőr vizsgálja-e és bünteti-e a kényszervállalkozót is?
Visszamenőleges átminősítés
A vállalkozási vagy megbízási szerződés átminősítése munkaviszonnyá visszamenőlegesen, vagy csak a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének időpontjától számítva történik?
Visszamenőleges büntethetőség
A munkaügyi ellenőrzéskor fennálló jogviszony vizsgálata azt jelenti, hogy ha a munkáltató a szabálytalan szerződéseket 2003. június 30-ával megszüntette és július 1-jével munkaszerződést kötött, akkor már nem büntethető? Vizsgálható-e egy munkaviszonnyá alakított jogviszony "előzménye" is?
Munkavállaló és alvállalkozó egy személyben
Köthet-e a munkáltató vállalkozási szerződést saját, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalójával a munkaidőn kívüli, azonos vagy más jellegű munkavégzésre? Változik-e az ilyen második jogviszony megítélése, ha a munkavégzés a munkáltató eszközeinek bérbeadásával valósul meg?
Munkavállaló és alvállalkozó azonos feladatra
A munkáltató csúcsidőben alvállalkozásban egyéni vállalkozókkal végezteti ugyanazt a munkát, melyre saját részlegeinek munkavállalói nem érnek rá. Milyen körülmények között minősül ez szabályos vállalkozási szerződésnek ?