Kaáli Géza, a hazai lombikbébi-kezelések 70 százalékát végző klinikahálózat tulajdonosa a legszívesebben eltörölné a föld színéről azt az adatsort, amely teljesítménye és eredményessége alapján összehasonlítja 12 magyarországi meddőségi centrum adatait. „A gyűjtött és közzétett adatok nem ellenőrzöttek, nem hitelesek, a valótlan adatok megtévesztik és félrevezetik a meddő párokat és a nyilvánosságot” – szögezte le álláspontját az egészségügyi miniszternek és a miniszterelnöknek címzett levelében az USA-ban praktizáló nőgyógyászprofesszor. „Egyetlen kormány sem nézné jó szemmel, hogy az Egészségügyi Minőségfejlesztési Intézet, az EMKI valótlan adatok közlésével lejárassa az országot és a szakmát itthon és szerte a világon” – osztotta meg aggályát Kaáli a HVG-vel.
Hosszú vita végére tett pontot 2008 végén az a kormányrendelet, amely az EMKI-re testálta a humán reprodukciós eljárásokkal kapcsolatos adatok gyűjtését. Az első, öt hónap adatait összefoglaló táblázat tavaly nyárra elkészült, meg is jelent, ám egyévesre bővített változata mind a mai napig nem került fel az EMKI honlapjára. A HVG-nek sikerült megszereznie a még nem publikált éves összefoglalót. A táblázat némi számolgatás után eligazodási lehetőséget adhat a felsorolt intézmények működésének eredményességéről. (A szakemberek világszerte óvnak attól, hogy ezekből az adatokból bárki messzemenő következtetést vonjon le saját esélyeire, hiszen minden eset egyedi.)
Mindmáig hiányzik azonban a meddőségelhárítás legfontosabb sikermutatója: az, hogy a beavatkozások hány százalékának eredményeként jön világra újszülött. Mivel a legutóbb rögzített adat a petesejt testen kívüli megtermékenyítéséről (IVF) 2009. július végére datálódik, ehhez kilenc hónap terhességet, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatszolgáltatási idejét is hozzászámítva a kimutatás legkorábban 2010 közepén egészülhet ki a lombikbabaszámmal. Már ha kiegészül, mert befolyásos erők dolgoznak a nyilvánosság ellen, ami felől Kaáli figyelmeztetése szemernyi kétséget sem hagy.
HVG
De nem csupán az érdekérvényesítési képességéről híres professzor fellépése nehezíti az összehasonlító adatok közzétételét. A jelentéskészítést az adatvédelmi szempontok is olyannyira túlbonyolították, hogy a nehézségeken nem lesz könnyű úrrá lenni – ismerte el Margitai Barnabás, az EMKI főigazgatója. Az eljárás rendje a következő: a meddőségi centrumok a kezeléssel kapcsolatos adatokat anonim módon elküldik az EMKI-nek (a dokumentumon a páciens neve helyett egy 32 karakterből álló, úgynevezett kapcsolati kód és naplószám szerepel). Miután az EMKI az információkat nyilvántartásba vette, a lapot visszapostázza a kezelőhelynek; ott rendelik hozzá a beteg taj-számát, és az ezzel kiegészített dokumentumokat az OEP-hez továbbítják. Ezt követően az egészségbiztosító válogatja le mindazokat az egészségügyi eseményeket, ellátásokat és beavatkozásokat, beleértve a vetélést, a szülést is, amelyek az adott taj-számhoz köthetők. A számhalmaz így kerül viszsza az EMKI-hez, ismét a személyes adatok nélkül. Szinte biztosra vehető, hogy minél több az adminisztráció, annál kisebb az arra kötelezettek lelkesedése az adatszolgáltatás iránt – nő viszont a hibalehetőség.
Az elmúlt fél évtized minden egyes évében az OEP 2 milliárd forint körüli összeget fordított IVF-re. Ezen a piacon tucatnyi szolgáltató osztozik, köztük két állami fenntartású egyetemi klinika. A magánvállalkozások közül immár öt Kaáli-érdekeltség – és valamennyi OEP-finanszírozással működik. Új szolgáltatók a jelek szerint nem férkőzhetnek be a támogatottak zárt körébe. Így aztán az ismert egészségügyi vállalkozó, Somody Imre tulajdonában lévő, két éve alakult Ciris, valamint az OTP Bank egykori vezérhelyettese, Lantos Csaba érdekeltségébe tartozó, a Nyírő Gyula Kórházban működő Róbert Károly Magánklinika csak fizetős pácienseket fogadhat. Ezek üzleti lehetőségeit tehát behatárolja a fizetőképes kereslet, mivel egy IVF-kezelés ára minden járulékos költséggel együtt meghaladja a 300 ezer forintot.
A közfinanszírozott tortából maguknak is szeletet követelő új szolgáltatók abból indulnak ki, ha szakmai eredményeik jók, esetenként jobbak, mint azoké, akik már évek óta élvezik az OEP támogatását, ez elég érv a piac újraosztása mellett. Ezzel magyarázható, hogy e két vállalkozás önként helyet kért magának az EMKI eredményességi kimutatásában, jóllehet a kormányrendelet csak a közfinanszírozott szolgáltatókat kötelezi erre. A riválisok fellépését Kaáli egyszerűen azzal intézi el, hogy „ellenőrizhetetlen tartalmú adataikkal semmi keresnivalójuk nincs ezen a listán”.
„A mai kapacitáselosztással a 2006. decemberi állapot él tovább, az akkor meghatározott teljesítménykorlátok nem módosultak, vagyis a centrumok ennél több beteg ellátására nem kapnak pénzt. Az pedig nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az idén a forrásokban szűkölködő Egészségbiztosítási Alap egyetlen új humán reprodukciós vállalkozást sem fogad be” – hűti le a kedélyeket Molnár Attila, az OEP finanszírozási főosztályvezető-helyettese. A meddő párok hat inszeminációra (serkentett peteérés mellett méhen belüli megtermékenyítésre), öt IVF-ciklusra, valamint 70 százalékban támogatott gyógyszerekre jogosultak; a magyarországi OEP-támogatás uniós összevetésben igazán nem szűkmarkú (lásd Mindenki másként című írásunkat az 58. oldalon). Arra azonban a jogszabályok nem hatalmazzák fel az egészségbiztosítót, hogy hatékonysági alapon válogasson a szolgáltatók között. Így a versenyeztetés és az annak alapjául szolgáló minőségi kritériumok gyakorlati haszna meglehetősen sovány, hiszen a páciensek többsége nem képes az OEP által finanszírozott szolgáltatást fizetős ellátásra cserélni.
Egy elvi lehetőség a jelenlegi szabályozás mellett is adódik arra, hogy egy-egy új szolgáltató bekerüljön az OEP által finanszírozottak körébe: ha a támogatottak közül valaki kiszáll, másnak engedve át a torta egy szeletét. Ám az imigyen felszabaduló kapacitás az eddigi tapasztalat szerint nem kerül vissza az OEP-hez, hanem rögvest elkel a szabadpiacon – az OEP-apanázzsal együtt. Ez történt Tapolcán, Szegeden és Debrecenben, csakhogy ezeket a vállalkozásokat szintén a piac kétharmadát lefedő Kaáli vásárolta fel.
GÁTI JÚLIA
