Nincs szerencséje a kormányzatnak az időjárással. Hiába csökkentette január 15-étől 5 százalékosra a távhő előbb 25 százalékos, majd tavaly augusztus 1-je óta 18 százalékos áfáját, a csaknem 650 ezer távhőfogyasztó a januári fűtésszámlában nem érezte meg a népszerűségi intézkedés hatását. A végösszeg nagyobb lett a vártnál, mivel az eddigi tél a sokéves átlagnál másfél fokkal hidegebbnek bizonyult. Az emiatti nagyobb hőfogyasztás (szigeteléstől függően) 6–10 ezer forinttal dobja meg egy átlagos méretű – 135 légköbméteres, azaz panelépület esetében 52 négyzetméteres – lakás havi költségét, miközben az áfa csökkentésének hatása csupán 3-4 ezer forint. Jövőre pedig még sokkal nagyobb drágulásra számíthatnak a távfűtéses lakásban élők. Nem kizárt, hogy helyenként akár 20–50 százalékkal is többet kényszerülnek majd fizetni a melegért – pusztán az árszabályozás változása miatt.
A távhővel együtt villamos energiát is előállító fűtőművek ugyanis ez év végétől nem kapnak már állami támogatást, azaz a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. nem veszi át garantált áron az általuk termelt áramot az úgynevezett kötelező átvételes tarifarendszerben. Így a villamos energiát kénytelenek lesznek a szabadpiacon eladni – jóval olcsóbban, mint ha továbbra is a Mavir vásárolná fel. Ezzel megszűnik az évek óta tartó keresztfinanszírozás lehetősége, amelynek segítségével a fűtőművek elvileg kordában tudták tartani a távhőárat, az általuk termelt áram magas árából szubvencionálva az előbbit. Igaz, nem mindenhol tették. A kötelező átvételes tarifarendszerből sok helyütt szinte egyetlen fillér hasznot sem láttak a fogyasztók: a hőt az erőművek változatlan áron adták tovább, s a szubvencióból leginkább az erőműépítésekhez és -korszerűsítésekhez felvett hiteleket törlesztették. A kötelező átvétel ráadásul visszaélésre is lehetőséget adott: mint azt a Magyar Energiahivatalban is megerősítették, nemegyszer folyt vizsgálat amiatt, hogy a beruházó erőművek olyan jól megéltek abból a támogatásból, amit a villamos energia magas átvételi árában kaptak, hogy a megtermelt hőt lényegében kiengedték az ablakon.
„Némiképp túl volt finanszírozva a rendszer” – szögezte le a HVG-nek Drucker György, az energiainfo.hu vezető elemzője. Szerinte eleve abszurd ötlet volt az erőművek effajta támogatása, hiszen a kapcsolt termelés lényege éppen az, hogy így 20-25 százalékkal jobb hatékonyságot lehet elérni, mint a hagyományos erőművekben, mivel lényegében a „hulladék” hőt használják fel. „Az EU-ban leginkább a helyi tüzelőanyagok hasznosítását ösztönzik a kapcsoltan termelők támogatásával” – magyarázta a szakértő.
Mindazonáltal a kapcsoltan áramot termelők tavaly augusztusban még kérelmezhették a kötelező átvétel meghosszabbítását, például azzal az „alapos indokkal”, hogy az erőműben végrehajtott beruházás még nem térült meg. Igaz, a haladék legfeljebb 2015 végéig szólt volna. Csakhogy a kötelező átvételre fordított összeg tarthatatlan mértékűre duzzadt: a támogatási rendszer fenntartása az utóbbi években 60-70 milliárd forintnyi költséget jelentett, ami az áramfogyasztók számláját növelte. Márpedig a hosszabbítási lehetőséggel szinte az összes erőmű-beruházó megpróbált élni.
A realitásokat mérlegelő Energiahivatal azonban a kérelmek 80-90 százalékát elutasította. Emiatt az érintett erőművek tucatjai perelték be a hivatalt, köztük – próba szerencse alapon – több olyan hőtermelő is, például a Győrhő Hőszolgáltató Kft., amelyeknél a támogatás ürügyéül szolgáló beruházás már rég megtérült. Az elutasítást a hivatal a legtöbbször azzal magyarázta, hogy a távhőfogyasztók teherbíró képessége már nem indokolja a hosszabbítást. Az erőművek jogi szakértői ebbe kapaszkodtak bele, azt kifogásolván, hogy nem derül ki pontosan, ezt hogyan vizsgálta a hivatal.
A kötelező átvétel elkényelmesítette az erőműveket és a távhőszolgáltatókat – vélik az Energiahivatalban. „A jogszabályok 2003 óta különböző formában tartalmazzák, hogy 2010-ben vége lesz a támogatásnak, ráadásul az is bennük van, hogy mindenki saját üzleti felelőssége alapján dönt az erőmű-beruházásról” – fakadt ki a HVG-nek Grabner Péter, a hivatal főosztályvezetője, aki úgy látja, sokszor éppen a garantált árak miatt maradtak el az energiatakarékosságot ösztönző lépések.
Ha tudták is az erőművek, hogy az idén vége lesz a jó világnak, most arra hivatkoznak, hogy a válságot nem kalkulálták bele az üzleti terveikbe. Márpedig az utóbbi másfél évben az ipari termelés hanyatlásával csaknem a felére esett az áram világpiaci ára, így joggal tartanak attól, hogy a megtermelt villamos energiáért a támogatott árnál drasztikusan kevesebbet kapnak majd. A lipcsei áramtőzsdén a 2008-as 70 helyett jelenleg 40 eurót adnak az áramért megawattonként, miközben a magyarországi kötelező átvételes tarifa meghaladja a 90 eurót.
A végső felháborodást az váltotta ki az 50 megawattnál kisebb kapacitású erőművek körében, hogy néhány nagyobb társuk végül mégis megkapta a lehetőséget a hosszabbításra. A kötelező átvételes kasszának a 70 százaléka a kapcsolt erőművekre jut, ennek nagyjából a felét néhány nagy erőmű zsebeli be, a maradékon több mint száz kisebb osztozik. A Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában lévő Észak-Budai Kogenerációs Fűtőmű Kft. például kapásból 1,29 millió megawattórányi áram átvételére kapott hosszabbítást 2015 végéig. További két és fél évig benn maradhat a támogatott rendszerben a Budapesti Erőmű Zrt. is, amelynek tavaly áprilisig Hónig Péter jelenlegi közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter volt a vezérigazgató-helyettese. Az utóbbi döntés végképp felbőszítette a kisebb erőművek vezetőit, akiknek körében már tavaly nagy felháborodást váltott ki, hogy a Budapesti Erőmű egyáltalán bekerült a támogatottak közé – igaz, csak a fűtési idényben, mert amúgy a piacon volt kénytelen a megtermelt áramot értékesíteni. A magas tarifával kárpótolták a céget amiatt, hogy a vele kötött hosszú távú áramvásárlási szerződést a magyar kormány uniós felszólamlásra megszüntette. A francia EDF-csoport tulajdonában lévő Budapesti Erőmű most 2015-ig kért hosszabbítást a támogatásra, arra hivatkozva, hogy több fűtőművi kapacitásbővítés még nem térült meg.
A politika is tartogatott még egy fordulatot az ügyben. Épphogy elkészült az Energiahivatal a – nagyrészt elutasító – határozatokkal, amikor tavaly decemberben a parlament elfogadott egy rapid törvénymódosítást, amely szerint újra meg kell vizsgálni a távhőtermelők támogatási jogosultságát. Egyes erőmű-tulajdonosok lobbitevékenyége eredményeként a honatyák percek alatt egyhangúlag megszavazták Podolák György szocialista és Fónagy János fideszes képviselő javaslatát, néhány kapcsolt erőmű számára kiváltságos helyzetet teremtve. A törvénybe bekerült az a passzus, amely szerint az átvétel időtartamát a hivatal a kereskedelmi üzem kezdetétől számított legalább 7,5 éves időtartamra meghosszabbítja, azaz az utóbbi években létesített erőművek 2015-ig szinte automatikusan megkapják a támogatást. Ez az egyetlen tollvonás a HVG értesülése szerint a gyors képviselői beavatkozást ellenző Energiahivatal számításai alapján 10-12 milliárd forintos többletkiadást okozhat az áramfogyasztó háztartásoknak. Cserébe a kedvező helyzetbe került szolgáltatók ügyfelei megúszhatják a távhő drágulását, így az egyes települések és kerületek lakói a mostaninál is nagyobb árkülönbségekkel szembesülhetnek.
G. TÓTH ILDA
