Párlástan

Az élet vize. Ezt jelenti a skót gael nyelven a whisky (ír és amerikai írásmódban: whiskey). Feltalálásának dicsőségét mind a skótok, mind az írek maguknak követelik. Az első írásos emlékek a 15. században szólnak az italról, amely gabonapárlat, és feltehetőleg a Földközi-tenger térségéből jutott el a brit szigetekre. A skótok főként árpából készítik, de búzából, rozsból és kukoricából is lehet csinálni, a két utóbbi alapanyag főként az USA-ban használatos. A scotch – amely skót árpamalátából skót lepárlóban készült italt jelent – a 19. században kezdett népszerűvé válni, de mai presztízsét a második világháború után szerezte. A házasítatlan (single malt) egyféle malátából, egyetlen lepárlóhelyen készül, a kevert (blended) többféle malátából vagy főzött gabonamag hozzáadásával kapott cefréből. A maláta csíráztatott gabonamag, amelynek füstölése tőzeg felhasználásával történik, ez utóbbi adja meg az ital egyik alapvető karakterét. A kétszer-háromszor történő desztillálás után az italt hordóba öntik – általában olyanba, amelyben korábban bourbon konyakot vagy sherryt érleltek. A legalább 8-10 évig tartó pihentetés során kapja meg a whisky a másik alapvető karakterét. Az egyik skót lepárló olyan fahordóba helyezi nedűjét, amelyben előtte tokaji bor volt. Skóciában több száz lepárló működik, amelyek kiváló minőségű italainak egymástól különböző aromáját a hely adja.