Igencsak átrendezi az orosz repülési piacot Vlagyimir Putyin kormányfő minapi döntése, miszerint az állami légiközlekedési érdekeltségek egy részét a legnagyobb forgalommal büszkélkedő Aeroflot vonhatja a szárnyai alá. Pedig e cégekre és a moszkvai önkormányzat Atlant-Szojuz légitársaságára alapozva korábban éppen az Aeroflottal versenyezni képes új vállalatot akartak létrehozni.
Két éve elnöki rendelettel a Rosztyehnologii óriáskonszern kezelésébe adták a bajba jutott orosz légicégek állami részesedéseit – köztük az egykori Malév-tulajdonos Abramovics fivérek összeomlott vállalatbirodalmának, az AiRUnionnak a maradványait –, amelyekből Roszavia néven létre is hoztak egy önálló holdingot (HVG, 2008. november 15.). Ám csak papíron, mert az elképzelés kudarcba fulladt. Az ügyletbe bevont cégek összetétele folyamatosan változott, egy részük menthetetlennek bizonyult, és végül Moszkva városa is kihátrált a tervből. Így az egykor ígéretes csomagból hat regionális társaság – a Kavminvodiavia, az Orenair, a Rosszija, a Szahalinszkije Aviatrasszi, a Szaratovszkije Avialinyii és a Vlagyivosztok Avia – maradt, amelyek tavaly összesen 6,7 millió utast szállítottak.
Újabb gyarapodásával az Aeroflot megszilárdíthatja helyzetét az európai piacon, hazai vetélytársaival szemben pedig behozhatatlan előnyre tesz szert. Igor Levityin közlekedési miniszter – aki a légitársaság igazgatósági elnöke is – ennek ellenére azzal nyugtatgatta Putyint, hogy a monopóliumellenes törvények előírásai nem sérülnek. A főleg nemzetközi járatokat üzemeltető Aeroflot belpiaci részesedése megkétszereződik ugyan, de még mindig nem haladja meg a 30-35 százalékot. A legfrissebb statisztikából ugyanakkor az derül ki, hogy az összevonás nyomán a két leányvállalatot – a főleg belföldi útvonalakon közlekedő Nordaviát és Donaviát – már amúgy is működtető Aeroflot három és félszer akkora lesz, mint a második helyezett Transzaero. A bővülő Aeroflot tagjaira 40 százalék jut a 45 millió fős orosz légiutas-forgalomból.
A döntés nehéz terhet rakott az orosz légitársaságok közül messze leghatékonyabban működő, a világ 46 országának 97 repterére járatokat indító Aeroflot szárnyára. Az ajándékba kapott cégek többsége súlyos adósságokkal küzd, ráadásul összhangba kell hozni eltérő, gyakran elavult gépparkjukat, szétszórt útvonalhálózatukat. Igazi értéknek csak a Szentpéterváron bejegyzett Rosszija és a Vlagyivosztok Avia tekinthető, általuk ugyanis az ország északi részén, valamint a távol-keleti Tengermelléken erősíthet az Aeroflot, amely egyelőre csak az új vagyonelemek kezelője lesz, tulajdonosa később.
„Megvizsgáljuk e cégek piaci és pénzügyi helyzetét, és azután döntünk az integrálásukról” – mondta a HVG-nek Irina Dannenberg, a légitársaság szóvivője, jelezve, hogy egyelőre nem dőlt el, mikor veszik birtokba a vállalatokat. Mint ahogyan még azt sem tudni pontosan, mennyit adnak értük a Rosztyehnologii konszernnek. Az üzlethez szükséges alapot mindenesetre már előteremtették. Az eddig valamivel több mint felerészben állami tulajdonú Aeroflot igazgatósága nemrég hagyta jóvá a legnagyobb magántulajdonos, Alekszandr Lebegyev milliárdos üzletember kivásárlását – vagyis gyakorlatilag visszaállamosítják a céget. Lebegyev a piaci árnál 20 százalékkal kevesebbet, 400 millió dollárt kap nem egészen 26 százalékos részesedéséért. E pakett 10 százalékával fizetne a Rosztyehnologiinak az Aeroflot, a többit valószínűleg arra használná fel, hogy nagyobb befolyást szerezzen a bázisának számító, tavaly csaknem 15 millió utast kiszolgáló, moszkvai seremetyevói repülőtér üzemeltetésében.
Már most szűk neki ugyanis az új, saját kezelésében működő, szupermodern terminál, a Seremetyevo–3, amelyet két állami többségű bankkal közös konzorciuma épített fel. A többszöri halasztás után tavaly év végén beindított, de még mindig nem teljesen kész részleg évi 9 millió utas kiszolgálására képes, miközben az Aeroflot már az idén 12 milliós forgalmat vár. Így – noha a Seremetyevo–3 nyitását súlyos késések, komoly fennakadások kísérték – a légitársaság a nemzetközi járatok jelentős részét indító és fogadó 2-es terminál működtetését is meg akarja kaparintani, ahol a forgalom több mint kétharmadát az ő gépei adják.
POÓR CSABA / MOSZKVA
