A rendszerváltás óta még egyszer sem fordult elő, hogy a hivatalba lépett kormányfő elfogadta volna az elődje bizalmát élvező MNB-elnököt. Az új seprűk akarata azonban az eddigi négy esetből csak kétszer érvényesült. Az 1988 júniusától regnáló Bartha Ferenc – mintegy megfelelve a rendszerváltási etikettnek – saját kérésére távozott 1990 júniusában, így Antall József Surányi Györgyöt juttathatta a jegybankelnöki székbe. Akitől aztán másfél évvel később egy jogi furfanggal meg is vált, miután megorrolt rá amiatt, hogy csatlakozott a liberális és szocialista értelmiségiek által alapított Demokratikus Charta nevű mozgalomhoz.
Surányi eltávolításának apropója az 1991 decemberében életbe lépett jegybanktörvény volt, az ugyanis lehetővé tette, hogy az új jogszabályhoz Antall új férfit válasszon: párttársát és addigi ipari miniszterét, Bod Péter Ákost. Ráadásul Bod már élvezhette a jegybanktörvényben a posztjához társított nagyobb biztonságot, miszerint az MNB-elnök megbízatása csak akkor szüntethető meg, ha az első ember nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el. Mégis csak a felét töltötte ki hatéves mandátumának Bod, mivel a vele nyíltan nem rokonszenvező Horn Gyula 1994. májusi kormányfői megválasztása után fél évvel jobbnak látta távozni.
Kitartottak viszont utódai, az 1995–2001 között ismétlő Surányi és az őt 2007-ig követő Járai Zsigmond, noha előbbit Orbán Viktor a Fidesz 1998-as választási programjáról írt MNB-elemzés, utóbbit pedig a szocialisták az Orbán-kormányban vállalt pénzügyminisztersége és feltételezett pártos tevékenysége miatt szerették volna lemondatni. A jelek szerint most Simor Andráson a sor, hogy eldöntse, tud-e három évet ellenszélben dolgozni. Hacsak az új kabinet vezetője nem folyamodik az egyszer már bevált jogi furfanghoz. Úgy hírlik, a választási győzelemre esélyes párt mérlegeli, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét betolja az MNB-be. Márpedig ezt jogászok szerint úgy is véghez lehet vinni, ha a jegybanktörvény – egyszerű többséget igénylő – módosításával új vezetőt neveznek ki a közös intézmény élére.
