A Wikipedia internetes lexikon angol és német változatában az utóbbi időben – a keresztbe tett kézzel ülő híres Chopin-kép mellett – egy másik fotó is feltűnt a zeneszerzőről. Nem egy újabban felfedezett felvételről van szó, a kép 1937 óta gazdagítja a Párizsi Lengyel Könyvtár gyűjteményét, és gyakorlatilag ugyanazt az utat futotta be, mint ismertebb társa – állítja két éve megjelent tanulmányában a könyvtár munkatársa, Malgorzata Grabczewska.
A régi-új felvétel, valójában egy dagerrotípia feltehetően az eddigi 1849 helyett újabban 1847-re datált híres ülőportrénál is korábban készült, de még Chopin életében közös pályára állt vele. Mindkettő a zeneszerző műveit is gondozó Maurice Schlesingerhez, majd a lipcsei Breitkopf & Härtel kiadóhoz került, így fel sem merülhetett annak a veszélye, hogy a Chopin-hagyatéknak húgára, Izabellára szállt – képeket, kottákat, hangszereket tartalmazó – részével együtt az 1863-as oroszellenes lengyelországi felkelés elfojtásakor elpusztuljanak.
Bár Schlesinger használt litografált portrékat kiadványaihoz – egyebek mellett Ary Scheffer festményét Chopin B-dúr noktürnjének fennmaradt kottáján –, a dagerrotípiáknak nem szánt hasonló szerepet. Később sem készült belőlük egyetlen illusztráció vagy litográfia sem, holott bár a dagerrotíp eljárással létrehozott direkt pozitív kép nem volt sokszorosítható, ezért szinte rögtön bevett sajtós szokássá vált, hogy például metszeteket készítenek az ilyenekből. A kiadóknál lappangó két fényképet 1936-ban – 20 kézirat, 49 zenemű és 13 levél társaságában – megvásárolta a Breitkopf & Härteltől a lengyel állam, egy évvel később pedig már tovább is küldte őket a Párizsi Lengyel Könyvtárban nyíló, nagyszabású Frédéric Chopin, George Sand és barátai című kiállításra. Ott egy, az egykori szerelmes George Sand Chopin-rajzáról készített dagerrotípiával a fő attrakcióvá váltak.
A párizsi könyvtár számára ekkor készített másolatok később igencsak felértékelődtek, ugyanis – így Grabczewska – az eredetiket elfelejtették elmenekíteni a világháború elől. A három kiállított dagerrotípiából – a velük foglalkozó utolsó, 1939. augusztus 5-ei feljegyzés szerint – már csak kettőt (nem tudni, melyiket) vittek a Varsói Nemzeti Könyvtárból a Nemzeti Bank széfjébe. Nem kerültek bele viszont abba a műkincscsomagba, amelyet megőrzésre Kanadába szállítottak.
Chopinről életében, barátján, Delacroix-n kívül, közel két tucat képzőművész készített festményt, grafikát vagy domborművet, dagerrotípia viszont a két ismerten kívül valószínűleg nem készült. Louis Daguerre 1839-ben bemutatott találmánya a hosszú expozíciós idő miatt nem volt ideális portrékészítésre, ezt a problémát igazából csak a nedves kollódiumos fényképezési eljárás orvosolta 1851-ben, Chopin halála után két évvel.
GERI ÁDÁM
