Csaknem négymillió eurót költöttek utazásra és reprezentációra 2009-ben az Európai Bizottság (EB) tagjai. A biztosok közösségen belüli hivatalos vizitjei átlagosan 1600, míg egy-egy harmadik országba tett látogatásuk 9000 eurójukba került az európai adófizetőknek. Munkaétkezésekre, fogadásokra és ajándékokra összesen 355 ezer eurót költöttek. A legtöbb kiadása a tavaly kétszáz napot kiküldetésben töltő portugál José Manuel Barroso EB-elnöknek volt: csaknem 700 ezer eurót utazgatott el, a repiköltsége pedig meghaladta a 32 ezer eurót. A 26 biztos közül a külkapcsolatokért felelős osztrák Benita Ferrero-Waldner költött a legtöbbet, összesen 434 ezer eurót. A legszerényebbnek a román Leonard Orban soknyelvűséggel foglalkozó biztos bizonyult, még 50 ezer eurót sem számolt el. Kovács László vám- és adóügyi biztos a középmezőnybe sorolható 62 hivatalos útjával és reprezentációra fordított összesen nem egészen 90 ezer eurójával.
A nyilvánvalóan közérdekű, tehát elvileg bármely uniós állampolgár számára megismerhető adatokat három hónapos huzavona után adta ki az EB illetékes hivatala az egyik holland tévécsatorna híradójának, miután decemberben Daniel van der Stoep holland független európai parlamenti képviselő is kérdést intézett az ügyben az EB-hez. Végül az információ éppen egy nappal az után látott napvilágot, hogy az új Barroso-kabinet összetételét február 9-én jóváhagyta az EP plenáris ülése.
Meglehet, a bizottság azért vonakodott a tájékoztatástól, mert a gazdasági válság és a növekvő munkanélküliség közepette politikailag kínos, amennyit felemészt az uniós bürokrácia. Az utazási és reprezentációs költségeket ráadásul az ember óhatatlanul összeveti a biztosok csaknem 20 ezer eurós havi bruttó illetményével és más juttatásaival, beleértve például a 15 százalékos lakhatási támogatást és az egyszerű EB-tagok 600, az alelnökök 900 és az elnök 1400 eurós saját repikeretét is. A bizottsági őrségváltás kapcsán kötelezően megemlékezik a média arról is, milyen gavallérosan gondoskodnak a tagállamok a leköszönő biztosokról. Az EB 13 távozó tagját mandátuma megszűntétől számítva egyebek mellett három évig megilleti – hivatalban töltött időtől függően – korábbi fizetésének a 40–65 százaléka. 65 éves koruktól életük végéig jogosultak uniós nyugellátásra is, amelynek havi összege nem haladhatja meg utolsó alapbérük 70 százalékát.
A piszkos anyagiakról egyébként is sok szó esik Brüsszelben tavaly december óta, amikor hatályba lépett a lisszaboni szerződés. Az uniós állam- és kormányfőket összefogó Európai Tanács új, állandó elnöke, a belga Herman Van Rompuy 22 fős stábja az idén 25 millió euró pluszkiadással terheli az EU költségvetését. A két és fél évre megválasztott Van Rompuy fizetését az EB-elnökééhez igazították, azaz ő is bruttó 24422 eurót keres. Az előző bizottság kereskedelmi biztosából az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjévé, egyben Barroso első helyettesévé avanzsált brit Catherine Ashtonnak viszont a poszttal járó dupla elfoglaltság ellenére be kell érnie a 22 ezer eurós bizottsági alelnöki illetménnyel.
Ez persze csak a jéghegy csúcsa, hiszen az új uniós külügyi szolgálat 2012-re tervezett felállása a tagállamok minden igyekezete ellenére feltehetően tovább duzzasztja az EU 50 ezer fős apparátusát. A befolyásos szakszervezetekbe tömörülő EU-tisztviselők már így is komoly fejfájást okoztak az EB-nek, mert a tagállamok egy része – a hazai megszorító intézkedésekre hivatkozva – nem volt hajlandó áldását adni a 2500 és 17 ezer euró közötti eurokratafizetések jogszabályban előírt 3,7 százalékos indexálásához. A bizottság jelezte, az alkalmazottak védelmében akár az EU-bíróságig is hajlandó elmenni.
Több pénzre és munkatársra tart igényt az EP is. A képviselők azzal érvelnek, hogy a lisszaboni szerződés nagymértékben bővítette a hatáskörüket, ami komoly többletfeladatokat ró a testületre. A költségvetési bizottság a minap javasolta, lehetőleg már tavasztól havi másfél ezer euróval emeljék az asszisztensekre fordítható, jelenleg 17540 eurós képviselői juttatást. Ezzel párhuzamosan 150 új tisztviselőt vennének fel az EP hivatalába és a frakciók munkájának segítésére. Mindez már 2010-ben 13,4 millió euróval gyarapítaná az EP kiadásait, amelyek így elérnék a 1,62 milliárd eurót. Úgy néz ki, hogy az EP túllépi az EU több mint 8 milliárd eurós igazgatási büdzséjében intézményközi megállapodás alapján rá vonatkozó 20 százalékos küszöböt, ami viszont kapóra jöhet a tagállami kormányoknak, mert azok meg régóta szeretnék megfejelni a tanács költségvetését.
