A középmezőnybe csúszott vissza a parlamenti képviselői jövedelemlisták eddigi éllovasa, Kapolyi László (MSZP). A System-cégcsoport tulajdonosa korábban hatalmas osztalékjövedelmeket vett fel – 2008-ban például az előleggel együtt 1,9 milliárd forintot –, tavaly viszont már akadémikusi-politikusi pénzei jelentették a fő pénzforrását, cégétől mindössze 50 ezres havi fizetést húzott. Így is a mai kormánytagok környékén tanyázik a listán az exminiszter, de már némelyik gazdagabb fővárosi kerület vagy gáláns vidéki város polgármestere is keresett annyit 2009-ben, mint ő.
Kapolyi elszegényedéséről persze szó sincs. A 84 százalékban általa birtokolt System Consulting Zrt. 2008-ban 24,8 milliárd forintos árbevételt ért el konszolidált mérlege szerint, adózott nyeresége 468 millió forint volt, és 981 milliós osztalékot hagytak jóvá – más kérdés, hogy ezt már év közben, előlegként kivették a részvényesek. A szocialista frakcióban ülő szociáldemokrata pártelnök vagyona továbbra is óriási – legfeljebb ezt az Országgyűlésnek leadandó bevallás képtelen kimutatni. A Kapolyi-cégcsoport központi vállalatának saját tőkéje 5,21 milliárd forint volt 2008 végén, a vagyonnyilatkozatban ebből azonban semmi sem látszik. Igaz, nem is kell látszania. Az e dokumentumokat őrző mentelmi bizottság szerint is teljes felülvizsgálatra szoruló bejelentési kötelezettség ugyanis olyan hiányos, hogy pusztán a bevallásból szinte képtelenség felmérni a képviselők jövedelmét-vagyonát, mert az irat nem tartalmaz adatokat például a cégeik értékéről, ahogy a politikusok evás jövedelméről sem.
Az Országgyűlés legtehetősebb tagja mindent összevetve továbbra is Kapolyi. A helyét a jövedelemlista élén 2009-ben átvevő Gyurcsány Ferenc (MSZP) volt miniszterelnök több mint 100 millió forintos összjövedelmével magasan veri ugyan, ám az e bevétel nagy részét osztalékként kifizető Altus Zrt., amelynek Gyurcsány az egyedüli tulajdonosa, kevesebbet ér, mint a System – legalábbis erre utalnak korábbi mérlegei (2008-asat nem adott le az Altus a cégnyilvántartásnak). A jövedelemlista élcsoportjába tartozókról elmondható, hogy tavaly kevesebbet kerestek, mint 2008-ban (HVG, 2009. február 28.). Igaz ez Gyurcsányra, aki két éve pusztán osztalékból 114 milliót kapott, a második Magda Sándorra (MSZP), aki dobogós helyezéseit elsősorban – most havi 2,35 millió forintos – rektori fizetésének köszönheti, de a parlamenti munka mellett ügyvédkedő Rubovszky Györgyre (KDNP) is.
Az ellenpélda Puch László (MSZP), aki a 2008-as 116. helyezés után tavaly bronzérmes lett. Harmadik helyét cége, a 68 millió forintos nettó árbevétel mellett 46 milliós adózott nyereséget hozó M-Luxor Kft. révén nyerte el: a feles tulajdonában álló mohácsi társaságtól 20 millió forint osztalékot kapott, így több mint 2,1 millió forintos havi átlaga jött ki a tavalyelőtti 931 ezer után. Az egykori MSZP-pénztárnok a tehetősebb törvényhozók közé tartozik, hiszen cégének saját tőkéje 2008 végén 220,1 millió forint volt, s emellett Puch 88 millió forint bankbetétről-készpénzről is beszámolt.
Ezzel közel sem első. Az expénzügyminiszter Veres János (MSZP) jól forgatta vagyonát: több mint 400 millió forintja van, amiből 265,7 millió forintot „szerződéses” követelésként jelölt meg megtakarításai között. Túllépte a százmilliót Molnár Albert, s közelít ahhoz Horváth Csaba (mindkettő MSZP) is. Jól látszik az adatokból, hogy a válság ellenére a jövedelem- és főleg a megtakarításlista élmezőnyét azok alkotják, akik a képviselőség mellett vállalkoznak is. Az utóbbiak közé tartozik néhány éve a politikából most kiszálló Kuncze Gábor (SZDSZ) is, akinek tavaly már cége, a Fragor Kft. volt a fő jövedelemforrása: 7 millió forint osztalékot kapott.A pénztartalékokra-adósságokra a 10–30 millió forintos nagyságrend a jellemző, bár a biztosítások vagy a nem tőzsdei részvények értékét nehéz meghatározni. Néhányan azonban 50 millió forint feletti tartozást halmoztak fel. E listát Kóka János (SZDSZ) vezeti 170 milliós adósságával, ebből 140 millióval magánszemélynek tartozik, 20 millióval pedig saját cégének, a Rumed 2000 Kft.-nek budai villája vételárából. Kósa Lajos (Fidesz) 87 millió forintos terhe is elsősorban lakásvásárlási és -felújítási kölcsönből származik, ahogy az MSZP-t sokat szerint ma is mozgató Gyurcsány 62 milliója mögött a feleségével közös kötcsei házára felvett jelzáloghitel van. Az adóslista élmezőnyében nem Debrecen első embere az egyetlen ellenzéki, ott van a budapesti V. kerület polgármestere, Rogán Antal (Fidesz) is 60 millió forintos banktartozással.
A bevallásokból úgy tűnik, Orbán Viktor (Fidesz) rosszabbul él, mint két vagy három éve. Az ellenzék vezére, aki 2007-ben még havi bruttó 1,8 millió, majd 2008-ban közel egymillió forinttal számolhatott, tavaly már alig több mint 600 ezerrel. Közben ugyanis nemcsak a három éve még havi egymilliót hozó könyvhonoráriuma tűnt el, de akkor havi 723 ezer forintos pártelnöki fizetése is csökkent: tavaly már csak bruttó 402 ezer forintot kapott havonta a Fidesz vezetéséért. Ekkora jövedelem-visszaesés viszonylag ritka, 2008-hoz hasonlóan tavaly is a képviselők közel negyede könyvelhetett el havi egymillió forintnál nagyobb bruttó javadalmat a költségtérítésen túl.
Bonyolítja az összehasonlítást a korábbi évekkel, hogy tavaly változott a parlamenti képviselők költségtérítésének elszámolása. A törvényhozók 2008 végéig teljesen adómentesen jutottak hozzá ehhez a pénzhez, tavaly viszont már 15 százalékot adózniuk kellett utána (a szálláspénz akkor még elvonásmentes maradt). Az idén újabb változás következett: januártól az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó általános szabályok szerint számolhatják el a képviselők a választókerületi pótlékra és a lakhatási támogatásra átnevezett (szállás)költségtérítést. Az utóbbi módosítás, a jövedelemcsökkenést elkerülendő, némi bruttósítással járt együtt: a legmagasabb kategóriába tartozók így idén januártól havi bruttó 754,3 ezer forintot kapnak költségekre a tavaly decemberi 487 ezer helyett.A jövedelmi toplista három részre osztható. Az első csoportba az osztalékjövedelmet húzókon túl azok tartoznak, akik a képviselőházi tagság mellett más, a Házon kívüli politikai tisztséget viselnek (miniszterek, államtitkárok, polgármesterek), vagy nem hagytak fel eredeti foglalkozásukkal. A középmezőny a parlamenti munkásoké, többségében itt lelhetők fel például a frakcióvezetők, bizottsági elnökök. Az utolsók között részint jelképképviselők találhatók (mint a fideszes Tellér Gyula vagy Wittner Mária), s ide csúsztak vissza például a frakcióját vesztett MDF egyes vezetői, köztük Herényi Károly, aki tavaly év végén 394,2 ezer forintos jövedelemmel számolhatott, holott egy évvel korábban, frakcióvezetőként, az átlaga 719 ezer forint volt.
2010 újabb fordulatokat hozhat. A Fidesz nagyarányú győzelme elvezethet az e ciklusban utoljára hétfőn ülésezett Országgyűlés 386 fős létszámának jelentős csökkentéséhez. A mandátumok számának leszállítása 200 tájára elvileg lehetőséget adna arra, hogy a Fidesz összekapcsolja az olcsóbb politikát hirdető jelszavát a képviselői javadalmazás emelésével, s azzal, hogy a politikusok valós vagyoni helyzetét jobban tükröző bevallást vezessen be.
JUHÁSZ GÁBOR
