A törvénytervezet a jelenlegi keretszámokat pontrendszerrel váltaná fel. A kormánypártok tervei szerint a jövőben az kaphatna letelepedési és munkavállalási engedélyt, aki az osztrák gazdaság számára előnyös szakképzettséggel rendelkezik. A tervezet nem vonatkozik a menekültügyi eljárásra. A törvényhozási folyamat jelenleg a társadalmi egyeztetés szakaszában van, a tervek szerint 2011 júliusában lépne életbe a törvény.
Az osztrák nemzeti lobogóról "vörös-fehér-vörös kártyának" elnevezett engedély igénylőit meghatározott szempontok - többek között szakképzettség, felsőfokú tanulmányok, németnyelv-tudás valamint életkor - alapján pontozzák. Az engedélyt száz pont felett adják ki.
A leendő új bevándorlási rendszer a munkavállalók három csoportját különbözteti meg. Az első csoportba a különösen magasan képzettek tartoznának, így például gazdasági vezetők, orvosok, számítástechnikai szakemberek. A másodikba az ausztriai "hiányszakmákban" szakképzettséggel rendelkezőket sorolják. A harmadikba azok tartoznak, akiknek a munkakörére nem találtak megfelelő osztrák munkaerőt. A tervezet lehetőséget biztosít a "vörös-fehér-vörös kártyát" elnyerő munkavállalók családtagjainak Ausztriába költözésére is. A kormány várakozásai szerint évente 5-8 ezren élnek majd az újfajta engedéllyel.
Nem alkalmaznának képzetlen munkaerőt az osztrákok
Csak a szakképzett munkavállalókat engednék letelepedni Ausztriában az Európai Unión kívüli országokból egy csütörtökön bemutatott törvénytervezet értelmében.
Magyar Péter izomból levillogta Mészáros Lőrincet az autópályáról
Unger Anna: Ez az ország nem büntetheti meg saját magát
Mit gondol Orbán Viktor fenyegetéséről, és hogyan fogja megvédeni a munkatársait?
Para-Kovács Imre: Van ott valaki?
Microsoft-vezető az AI-ról: Ez a történelem legnagyobb munkaerő-lopása
A BDPST Group a Volánbusz-ügyről: nem érkezett hatósági megkeresés sem a társasághoz, sem tulajdonosához, Tiborcz Istvánhoz
Orbán Balázs legnagyobb stratégiai tévedése
Mi volt Orbán Balázs legnagyobb stratégiai tévedése és hogyan viszonyul a konnektivitás-elmélete a valódi külpolitikai stratégiától?