Időre elkészültek, és már a csapatokat várják a stadionok a nyári dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság helyszínein. Ez jó hír a focistáknak és a szurkolóknak, de kevésbé örömteli az ország építőipari cégeinek. Véget ér a nyári olimpiákéval versengő nézettségű világeseményre készülő Dél-Afrikán úrrá lett építési láz: befejeződnek az úthálózat-fejlesztések, a vasút- és szállodaépítések, repülőtér-korszerűsítések. A megrendelések özöne mindenesetre jól jött a dél-afrikai építőipari vállalatoknak ahhoz, hogy túléljék az ágazatot – a világgazdaság egészéhez hasonlóan – sújtó, rég látott válságot.
Az amerikai IHS Global Insight elemzőcég adatai szerint a világ építőipara a 2008. évi 1,8 százalékos csökkenés után tavaly az utóbbi két évtizedben mért legsúlyosabb, 5 százalékos visszaesést szenvedte el. A bevételek 5600 milliárd dollárra mérséklődtek, és az előrejelzések alapján legkorábban jövőre közelítheti meg a szektor a 2007-ben elért 5900 milliárd dolláros rekordot. Az ágazatban világszerte milliók veszítették el állásukat az utolsó két évben, és a foglalkoztatás – a gazdasági ciklusok természete szerint – csak a növekedés beindulása után, azaz fáziskéséssel kezdhet újra bővülni.A
z idei évre minimális, 0,4 százalékos globális építőipari növekedéssel számol az IHS Global Insight legutóbbi előrejelzése. A KPMG nemzetközi tanácsadó cég 30 országban kérdezte meg az ágazat vállalati vezetőit, akiknek csaknem a kétharmada az év második felétől már esélyt lát arra, hogy a nyereség eléri a tavalyit, esetleg még növekszik is. Mértek bizonytalanságot is, a vállalatok egy része még a válság előtt beindított beruházásokból él, és csak a megkérdezettek fele dicsekedhet a korábbihoz közeli megrendelésállománnyal.
Az általános kép mögött nagy regionális különbségek rejlenek. Az USA-ban háromévi visszaesés után – amelynek során az évtized közepéhez képest 39 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye – a McGraw-Hill elemzőcég ágazati előrejelzése az idén akár 11 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tart, persze csak a nagyon alacsony tavalyi bázishoz képest. Megélénkülhet az eddig az ingatlankölcsönök bedőlését és a hitelezési feltételek szigorodását megszenvedő lakásépítés, amit az amerikai kormány az első vásárlóknak adott 8 ezer dolláros adókedvezménnyel támogat. Az IHS Global Insight elemzése az idei évben már 5,3 százalékos növekedést jósol ezen a területen. További visszaesés várható viszont a kereskedelmi ingatlanok építésében – az előző évek lendülete miatt óriási a túlkínálat, miközben a recesszió növelte a megüresedett épületek számát –, de a tavalyi 49 után az idén már csak 4 százalékos csökkenésre számítanak.
Megtorpant a lendület az építőiparnak az ezredforduló óta – az olaj árának rekordmagasságba emelkedésével párhuzamosan – kivételes megrendeléseket szállító Közel-Keleten is. A hitelválság az extravagáns beruházásokat produkáló Dubait érintette a legsúlyosabban – a Dubai World állami holding a hitelezőivel egyezkedik 26 milliárd dolláros adósságának átütemezéséről –, mert az emírségnek nincs olajkincse, amiből tartósan finanszírozhatná befektetéseit. A távolabbi kilátások viszont kedvezőbbek. Egy elemzés szerint a közel-keleti építőipar a következő öt esztendőben átlagosan évi 3,5 százalékos növekedést érhet el, és ezzel e piac nagyobb lehet, mint az európai.
A többi régiónál is jobban megszenvedi a recessziót a vén kontinens. Az európai építőipar teljesítménye az IHS Global Insight előrejelzése szerint az idén 2,3 százalékkal csökken a tavalyi 9 százalék után. Az átlag mögött itt is nagy eltérések vannak. Az ingatlanlufi kipukkanása és a hitelválság által egyszerre sújtott Spanyolországban és Írországban például 2010-ben 7,9, illetve 4,7 százalék lehet a zuhanás, Nagy-Britanniában is 4,4 százalékos mínuszra számíthatnak. Európa gazdasági motorjánál, Németországban 0,4 százalékos lehet a csökkenés, de a lakásépítés már növekedhet. Tavaly romlott a helyzet, és az idén sem számítanak javulásra a kelet-európai országok építőiparában, ahol a költségvetési tartalékokkal bíró államokban – például Csehországban – csak az állami megrendelések tartották a lelket a szektorban.
Az ütemet, mint számos más területen, az építőiparban is Ázsia, azon belül is Kína diktálja. Az ismét a konjunktúra újraindításával küszködő Japán viszont kilóg a sorból, ott legfeljebb 0,1 százalékos általános növekedésre, az üzleti célú ingatlanok beruházásaiban pedig még mindig 5,6 százalékos csökkenésre számítanak. A kínai építőipar tavaly az átmenetileg egy számjegyűre süllyedt gazdasági növekedésnél gyorsabban, 11,2 százalékkal nőtt. A lendületet két tényező táplálja, ami globálisan is segít a szektornak a válság átvészelésében: a gazdaságélénkítő csomagokban foglalt állami beruházások és általában az infrastruktúra fejlesztése. Kínában összefolyik a kettő. A tavaly bejelentett 586 milliárd dolláros költségvetési injekcióból jelentős summát szánnak építőipari beruházásokra, a háttérben pedig többéves programokban – a világ más országai számára elképzelhetetlenül nagy összegekből – folyik a repülőterek, az autópályák és a vasútvonalak építése. Peking a következő három évben 300 milliárd dolláros befektetéssel 20 ezer kilométerrel bővíti az ország vasúthálózatát, és ebből 13 ezer kilométeren akár óránként 350 kilométeres sebességgel száguldó szerelvények is közlekedhetnek.
Lendületbe jött a másik, több mint egymilliárd lakosú ázsiai ország is. Indiában a brit gyarmatosítók által hátrahagyott vasútrendszert korszerűsítik, és – a motorizáció robbanásszerűnek ígérkező fejlődését kiszolgálva – az újdelhi kormány évi 7 ezer kilométer főutat és autópályát szeretne építeni.
NAGY GÁBOR
