Kiváló cikkükhöz (HVG, 2010. július 24.) az alábbi kiegészítést fűzném. Bár étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos visszaélések az USA-ban már több mint egy évtizede mindennaposak, az Európai Unióban ez a probléma a tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2002/46/EK-irányelv elfogadása után vált jelentőssé. A minden tagállam számára kötelező érvényű irányelv meglehetősen lazán szabályozza a forgalomba hozatal feltételeit, és magában hordozza az általunk is tetten ért visszaélések lehetőségét.
A több ezer forgalomban lévő készítmény minőségi vizsgálatára hazánkban nincs hivatalos stratégia, és hiányzik a szükséges hatósági laboratóriumi háttér is. Ezt felismerve döntött a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerész-tudományi Karának Farmakognóziai Intézete (amelynek neve tévesen Farmakológiai Intézetként jelent meg a cikkben) és a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete, hogy a területen tapasztalható anomáliák felszámolásáért elvégzi egyes étrendkiegészítő-csoportok minőségi elemzését. Kockázatbecslésünk eredményeként elsőként a potenciafokozó étrend-kiegészítőket vizsgáltuk. Eredményeink rámutatnak arra, hogy az illegális termékek közvetlenül veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét, és hosszú távon az étrend-kiegészítők, sőt a gyógynövények hitelvesztéséhez vezethetnek a hamisított termékek.
Bár úgy tűnik, nemrég közölt eredményeink meglehetősen nagy visszhangot váltottak ki, megnyugtató megoldást nem az egyetemi kutatók és a felelősen gondolkodó szakmai szövetségek által szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálatok jelenthetnek, hanem a termékek minőségének garantálása érdekében tett jelentősebb állami feladat- és felelősségvállalás.
CSUPOR DEZSŐ
TANÁRSEGÉD, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM (SZEGED)
