Írásuk (HVG, 2010. július 31.) véleményünk szerint prekoncepciózusan foglalkozik az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának viszonyulásával a bankadóhoz. Cikkük egyebek mellett azt állítja, hogy „A mára hitelintézeti járulékká szelídült, 13 milliárd forint bevételt hozó közterhet Orbán 200 milliárd forintos megaadóra duzzasztotta. Ehhez nehézsúlyú támogatóra akadt az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor személyében, ami azért meghökkentő, mert 2004. szeptember 17-én az OTP közleménye a tervezett gyurcsányi bankadót még populista lépésnek minősítette, Alkotmánybírósággal, sőt egyes banki fejlesztések külföldre településével fenyegetőzött, és kijelentette, hogy a terheket bankja kénytelen lesz részben az ügyfelekre hárítani. Csányi akkor azt mondta, tőle a részvényesek a nyereség maximalizálását várják el. Most pedig azt, hogy a bankoknak is áldozatot kell hozniuk.”
A tényszerűség érdekében indokoltnak tartjuk az alábbiak közlését. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója 2010. július 8-án sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy azok a bankok, amelyek a bankadó miatt tőkepótlásra szorulnak, lehet, hogy a mérlegfőösszeg csökkentése mellett döntenek. Ez pedig a hitelezési aktivitás visszaesésével, a vállalkozások, a lakosság finanszírozásának visszaesésével, ezzel a GDP csökkenésével járhat. Reményét fejezte ki, hogy „ezt a hatásvizsgálatot elvégezte a kormány és ennek alapján hozta meg a döntését”. Szerinte a különadó „nem teljesen igazságos”, mert vannak ágazatok, amelyek nagyobb megtérüléssel dolgoznak, mint a bankok. „Nem örülünk neki, de az OTP tőkemegfelelése elbírja, a bank emiatt nem csökkenti az aktivitását. Kizártnak tartom, hogy át lehessen hárítani az emberekre a bankadó terheit, jelentős részét a bankok viselik” – mondta Csányi Sándor, aki szerint a többi banknak el kell döntenie, pótolja-e a tőkét, amit a bankadó elvon, mert ha nem, akkor ez visszavetheti a hitelezést, ezáltal a magyar gazdaságot.
A bankadóra vonatkozó kérdés kapcsán az egyik magyarországi üzleti napilapban július 23-án megjelent interjúban pedig az OTP elnök-vezérigazgatója a következőképpen fogalmazott: „A kormány úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem konzultált a Bankszövetséggel. Ugyanakkor belátom, nem nagyon volt más választás. Az OTP Bank tőzsdén jegyzett cég, a likviditása a piacokról származik, tehát nem egy anyabanktól kapjuk a pénzt, ezért az országkockázat növekedése a többi bankhoz képest egyértelműen nagyobb kárt okoz mind nekünk, mind a részvényeseinknek. Tehát elemi érdekünk, hogy a makrogazdaság és a költségvetés tartósan jó pályára álljon. Ezért én egy kicsit másként látom a helyzetet. Most még azt is el tudom fogadni, hogy a bankoknak is kell áldozatot hozniuk.”
Ugyanebben az interjúban a 2004-ben és 2010-ben elhatározott bankadó kapcsán Csányi Sándor a következőket mondta: „Az akkori helyzetet a szocialista–szabaddemokrata kormány idézte elő, elsősorban a 100 napos programokkal, s egészen a Bajnai-kormány eljöveteléig nem dolgoztak ki komoly programot a költségvetési hiány mérséklésére, egyszerűbb volt a bankoktól elvenni pénzt. Most az új kormány örökölte ezt a helyzetet, s vázolt egy 29 pontos akciótervet, aminek jó néhány pontja el is nyerte a tetszésemet. Ez nemcsak keserű pirulákat, de kedvező változásokat is kínál, mind a vállalkozóknak, mind a magánszemélyeknek. Intézkedések nélkül a mi számításaink szerint 4,6 százalék körüli lenne a GDP-arányos hiány, nem pedig 3,8 százalék.”
KARUCZKA PÉTER
OTP BANK (BUDAPEST)
