Ausztrál patthelyzet

Nem hirdettek végeredményt a múlt szombati ausztrál parlamenti választások után, mert sem a kormányzó Munkáspárt, sem az ellenzéki liberális–nemzeti koalíció nem szerzett többséget a 150 fős alsóházban. Az előzetes adatok szerint a bonyolult, a jelöltek között preferenciák szerinti sorrendet és csak egyéni választókerületeket alkalmazó, egyfordulós szavazáson a Munkáspárt 72, riválisa 70 mandátumot szerzett. Négy választókerületben a postán feladott voksok dönthetik el a szoros kimenetelt, számlálásuk egy hétig is eltarthat. Arról pedig, hogy a munkáspárti Julia Gillard vagy a konzervatív Tony Abbott (képünkön) alakíthat kormányt, a mandátumát megőrző három független képviselő és a zöldek egyetlen törvényhozója dönthet. Mind a négyen hangsúlyozták, nem az a céljuk, hogy apró alkukkal támogassanak egy kabinetet, hanem hogy stabil kormány vezesse Ausztráliát. Választásukat befolyásolja, mi a véleményük a kormány javasolta és az ellenzék elutasította két ötletről, hogy 43 milliárd ausztrál dollárból építsenek az egész országot behálózó nagy sávszélességű internetes gerinchálózatot, és 30 százalékos különadót vessenek ki a bányatársaságok nyereségére.