A büntető törvénykönyv 1979-es elfogadása óta első alkalommal csökkentheti Kína a halálbüntetéssel szankcionált cselekmények körét. A 68 tételt tartalmazó listáról 13-at vehet le a parlament állandó bizottsága, így nem szabhatnák ki a legsúlyosabb büntetést a drágakövek, ritka állatok és kulturális értékek csempészetéért, az áfacsalásért, a számlahamisításért vagy a bűnözés tanításáért. Nem ítélhetnék halálra azokat sem, akik a bűncselekmény elkövetésekor 18 évesnél fiatalabbak vagy 75-nél idősebbek voltak.
AP/ Vincent Yu
Emberjogi szervezetek szerint a lista rövidítése szimbolikus, ezekért a cselekedetekért már régóta nem jár kivégzés. Továbbra is főbenjáró bűn marad viszont a gumiszabályként értelmezhető hazaárulás, rendszerellenes tevékenység és államtitoksértés. Kína nem hozza nyilvánosságra, hány embert végez ki, az amerikai székhelyű Dui Hua emberjogi alapítvány szerint a szám évi ötezer körül lehet, ami az egy évtizeddel ezelőttinek a fele, és azóta csökkent jelentős mértékben, hogy 2007-től minden halálbüntetést jóvá kell hagynia a legfelsőbb bíróságnak. Kína így is sokszorta több emberen hajt végre halálos ítéletet, mint a világ többi része együttesen. A tavalyi ismert listát Irán vezette 388 kivégzéssel, a második Irak volt 120, a harmadik Szaúd-Arábia 69, a negyedik az USA 52 esettel.
