A Vénusz mellbimbóját markolászó Ámor – egy ismeretlen 17. századi flamand festő ábrázolása – nem szeméremsértő, egy ókori athéni kerámiadoboz fedelére festett, a művészettörténészek által szárnyas falloszként emlegetett duzzadt hímtag viszont az. Legalábbis ez derül ki a Rubicon című történelmi magazin legfrissebb, Szex és erotika alcímű számából. Reklámfogásnak sem utolsó, hogy a szerkesztőség a belső borítón közszemlére bocsátja az eredeti, szinte betiltott címlapot (képünkön), és idézi a „cenzor” – az Önszabályzó Reklámtestület etikai ad hoc bizottsága – állásfoglalását, amely szerint „a férfi nemi szerv szeméremsértő nyíltsággal ábrázolt, és ezért reklámban való ábrázolása nem elfogadható”. A Rubicon szerkesztősége azért nem ért egyet ezzel, mert „a phalloszmadár jelenkori pornográf célzatú felhasználása nem ismert”. A történelmi magazin honlapján a múlt hét óta olvasható bizottsági jegyzőkönyv némiképp árnyalja a képet, mert abból kiderül: a képértelmező reklámbizottság nem tiltotta (valójában nem is tilthatta volna) be a címlapot, csupán abban foglalt állást, hogy plakátként – például az árusítóhelyeken kifüggesztve – a címlap sértené a reklámkódexet.
Ráléptek a Rubiconra
A Vénusz mellbimbóját markolászó Ámor – egy ismeretlen 17.