A gyerekeik nem tanulnak rendesen, sok köztük az erőszakos bűnöző, a családjaik előszeretettel élnek állami segélyekből, és ez így nem mehet tovább. A diagnózis a Németországban élő muszlim bevándorlókról szól, és nagy politikai vihart kavart már az előtt, hogy hétfőn bemutatta a téziseit kifejtő könyvét Thilo Sarrazin, a német jegybank egyik igazgatója. A szerző sikeres pénzügyi szakember, tartományi miniszterként elég szépen rendbe hozta Berlin városának költségvetését. Közéleti ügyekben eddig sem tett lakatot a szájára, de most rasszizmussal vádolják, kizárását fontolgatják a szociáldemokrata pártból, és a kormány szóvivője szerint beárnyékolódott a szövetségi bank tekintélye.

Sarrazin statisztikai adatokkal igyekszik alátámasztani, hogy a muszlimok – etnikai származásuktól függetlenül, kulturális okokból – sokkal kevésbé illeszkednek be a német társadalomba, mint más bevándorlók. A bankár javaslatai: kötelező óvoda, kötelező egész napos iskola a gyerekeknek, munkakötelezettség a segélyekből élő felnőtteknek, valamint az, hogy az új bevándorlók eleinte ne kapjanak segélyt – ahogyan például az Egyesült Államokban sem állami pénzből élnek az érkezők. Bár Sarrazin nagyobb vihart kavart, nem ő az első, aki saját bevallása szerint ideológiamentesen igyekszik foglalkozni a migránsok be nem illeszkedésével. Kirsten Heisig berlini bírónő néhány hónapja – nem sokkal magánéleti okokból elkövetett öngyilkossága előtt – Vége a türelemnek című könyvében sürgette, hogy a fiatalkorú bűnözőket gyorsan ítéljék el a német bíróságok, mert egyre veszélyesebbek a muszlim közösségekben uralkodó párhuzamos társadalmi és jogi normák.