Ki is az a Steinmeier? – kérdezték sokan 2005-ben, amikor megnevezték Németország új külügyminiszterét. Nem véletlen, hogy kevesen ismerték, a szociáldemokraták (SPD) 54 éves mai parlamenti frakcióvezetője ugyanis már-már az unalomig normális politikus. Az észak-rajna–vesztfáliai Detmoldban munkáscsaládban született Frank-Walter Steinmeier előbb jogot, majd politológiát tanult a giesseni egyetemen, ott lett tudományos munkatárs, ott szerzett doktori címet és ott ismerte meg a feleségét is. Már diákévei alatt csatlakozott a szociáldemokratákhoz, 1991-től pedig az alsó-szászországi tartományi kancellária tanácsosa lett. Onnan hívta 1993-ban maga mellé irodavezetőnek Gerhard Schröder, Alsó-Szászország akkori szocdem kancellárja. Később államtitkár lett a tartományi kormányban, az SPD 1998-as győzelme után pedig követte Schrödert az országos politikába. Előbb titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár, majd kancelláriavezető lett, de a miniszteri cím helyett megelégedett az államtitkári ranggal. A 2005-ös választási vereségig csendben szolgálta Schrödert, az ő nevéhez fűződik többek között a német szociális rendszert gyökeresen átformáló Agenda 2010 néven elhíresült reformcsomag részleteinek kidolgozása. A 2005–2009-es nagykoalícióban a kereszténydemokrata Angela Merkel megbízható külügyminisztere, 2007-től alkancellárja lett. A tavalyi választásokon jószerivel azért őt állították a szociáldemokraták kancellárjelöltjévé, mert más nemigen vállalta volna, és ez meg is látszott a párt minden addigit alulmúló, mindössze 23 százalékos eredményén.
A vereség hatásának tulajdonítják, hogy Steinmeier megváltozott, és korábbi visszafogottságával ellentétben a voksolás után azonnal bejelentette igényét a frakcióvezetői posztra, és a Bundestagban Merkel addigi lojális külügyminiszteréből a kancellár kőkemény bírálójává vált. Bár azt jósolták, hogy vetélkedni fognak Sigmar Gabriel újdonsült SPD-elnökkel, vezetésükkel mára ismét 30 százalék fölött jegyzik a párt népszerűségét.
Az egykori szürke eminenciás Steinmeier váratlanul a bulvárlapok, a női magazinok, a színes hírek olvasóinak milliós tábora előtt is ismertté vált. Súlyos vesebetegségben szenvedő feleségén ugyanis – aki közigazgatási bíró Berlinben – az orvosok szerint csak transzplantáció segíthetett, ám mivel donorvesének Németországban is híján vannak, Steinmeier felajánlotta neki az egyik veséjét. A média figyelmének középpontjába került transzplantáció a napokban megtörtént, az orvosok szerint mindketten jól vannak, Steinmeier pedig hamarosan visszatérhet a politikába. Feleségének több időre lesz szüksége a teljes rehabilitációhoz, az viszont már biztos, hogy a jövőben senki sem teszi fel a kérdést: Steinmeier, ki is az?
